NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. September 15, Sunday, 6:54

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 16 posts ]  Go to page 1, 2  Next
Author Message
 Post subject: Re: Autizmus és a lexikon elsajátítása
PostPosted: 2008. September 14, Sunday, 2:03 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 15:46
Posts: 612
Hú belinkelhetem a rövid kis béna cikkemet, ha már úgyis a copypastelgetés megy mint érvelés? :D Most látom csak hogy még tavaly ígértem ide valami bonyolultabb választ és nem írtam meg. A bálnás szálat már nem követem egy ideje, de ezt még talán át tudom tekinteni. Szóval:
http://prezzey.virtadpt.net/dokuwiki/do ... bs_erasm07
(a downloadra kattintva az egész letölthető)

Most csak annyit mondanék, hogy autizmuskutatóktól nyelvészeti precizitást számonkérni teljesen felesleges, mert egy-két kivételtől eltekintve nem nyelvészek és nincs ezirányú képzettségük/érdeklődésük, ha használnak is nyelvészeti szakkifejezéseket, azokat általában a hétköznapi értelmükben teszik (vagy ahogy a Nyelvi ösztönben olvasták :wink: ).

Valamint az aspergeresek felnőttként általában megértik és akár produkálják is ezeket az Attwood által példának írt kifejezéseket, csak lassabban és nehezebben sajátítják el őket (explicit instrukció nagyon sokat segíthet!). Olvassatok aspergeres fórumokat :wink: mondjuk USA-ban az utóbbi időben nagyon divatba jött az "öndiagnózis", szóval némi fenntartásokkal, de ártani nem fog, sőt.

_________________
http://www.prezzey.net


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Autizmus és a lexikon elsajátítása
PostPosted: 2008. September 13, Saturday, 19:35 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Tony Attwood wrote:
LITERAL INTERPRETATION
The person with Asperger’s syndrome tends to make a literal interpretation of what the
other person says, being greatly confused by idioms, irony, figures of speech, innuendo
and sarcasm. An example of a relatively simple literal interpretation of what someone
says was when a young man was asked by his father to make a pot of tea. Some time later
his father was concerned that he had not received his refreshment and asked his son,
‘Where’s the tea?’ His son replied, ‘In the pot, of course.’ His son was unaware that the
original request implied not just the preparation of the tea, but the presentation of a cup
of tea for each person. The person with Asperger’s syndrome is not being deliberately
lazy, obtuse or defiant, but responding to the literal, not the implied, meaning.
During a diagnostic assessment, I asked a young girl with Asperger’s syndrome ‘Can
you count to ten?’ to which she replied ‘Yes’, and she silently continued with her play.
There can also be a literal interpretation of pictures. A child with Asperger’s syndrome
was watching a ‘Road Runner’ cartoon, where the coyote fell from a cliff and suddenly
produced an umbrella to substitute for a parachute. The confused child commented,
‘Why would he do that if it wasn’t raining?’
The person is not being deliberately annoying, or stupid. Rather, he or she is less
aware of the hidden, implied or multiple meanings. This characteristic also affects the
understanding of common English phrases, idioms or metaphors such as:
• Has the cat got your tongue?
• You’re pulling my leg.
• A flat battery.
• I caught his eye.
• Looks can kill.
• Your voice is breaking.
• Keep your eye on the ball.
• Pull yourself together.
• I’ve changed my mind.
I have observed that each of these comments has caused some confusion for children
with Asperger’s syndrome, and you have to explain precisely the meaning of many
figures of speech....
I have noted the literal response of children
with Asperger’s syndrome to requests such as ‘Hop on the scales,’ the emotional reaction
to comments such as ‘Let’s toast the bride,’ and confusion regarding English metaphors
such as ‘It’s about time that you pulled your socks up.’ Another example of making a
literal interpretation was that of a child with Asperger’s syndrome who had completed
his homework essay, and his mother was bewildered as to why at the end of the essay he
had drawn pictures. He explained that the teacher had told him that at the end of the
essay he must draw his own conclusions.
We have known for some time that children and adults with Asperger’s syndrome
have difficulty recognizing the relevant social cues and reading the thoughts or
emotions in another person’s face, but we have new evidence that they also have
difficulty understanding the significance of the person’s tone of voice, or prosody
(Kleinman, Marciano and Ault 2001; Rutherford, Baron-Cohen and Wheelwright
2002), which normally would enable the listener to go beyond a literal interpretation.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 12, Sunday, 11:28 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
kalman wrote:
Ehelyett elkezded kifejteni a saját (leginkább megint tekintélyekre hivatkozó) véleményedet.

De ha már te, akkor én is:


Úgy érted, elkezded kifejteni a saját (leginkább megint tekintélyekre hivatkozó) véleményedet?

Nem, ez egy már majdnem Asperger-féle félreértelmezés volt a részedről. :-) Természetesen úgy értettem, hogy ha már te letetted a garast a (B) mellett, akkor én is leteszem a garast az (A) mellett.
eszesb wrote:
Szerintem aki idéz valakitől, az az illetőt egy bizonyos értelemben automatikusan tekintélynek ismeri el, hiszen elfogadja, amit mond, és ebben az értelemben én a tekintélyt egyáltalán nem tekintem pejoratív értelmű kifejezésnek,

Én azt neveztem (most már sokadszorra) tekintélyelvnek, amikor érvek helyett hozol egy idézetet (amiben szintén nincsenek érvek).
eszesb wrote:
Most akkor tényleg az a helyzet, hogy ha olyasmit mond, ami téged (A verzió) támaszt alá, akkor jó fej ez az igazgató,

Biztos is. Pont erről vagyok híres, ld. a plüssbálnáról szóló szálat, hogy ha valaki velem ért egyet, akkor vadul idézem, akkor is, ha ő se hoz egy szál érvet se. Tudom, hogy ezt most csak a komikus hatás miatt írtad, de csak magadat teszed nevetségessé, ha a poén kedvéért ilyen hüjeségeket tulajdonítasz nekem.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 12, Sunday, 6:32 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
kalman wrote:
Ehelyett elkezded kifejteni a saját (leginkább megint tekintélyekre hivatkozó) véleményedet.

De ha már te, akkor én is:


Úgy érted, elkezded kifejteni a saját (leginkább megint tekintélyekre hivatkozó) véleményedet?

Szerintem aki idéz valakitől, az az illetőt egy bizonyos értelemben automatikusan tekintélynek ismeri el, hiszen elfogadja, amit mond, és ebben az értelemben én a tekintélyt egyáltalán nem tekintem pejoratív értelmű kifejezésnek, hiszen a mások publikált, ellenőrzött kísérleti eredményeire való hivatkozás elfogadott tudományos gyakorlat.

Egyébként többek közt mindketten ugyanarra a Baron-Cohenre hivatkoztunk, csak más-más idézeteket hoztunk tőle. Azt is be lehet látni, hogy ezek nem mondanak ellent egymásnak. Most akkor tényleg az a helyzet, hogy ha olyasmit mond, ami téged (A verzió) támaszt alá, akkor jó fej ez az igazgató, viszont ha olyasmit mond, ami a B változatot támasztja alá, akkor csak egy "akármilyen igazgató, aki ráadásul nem is arról beszél", mint te?
Még jó, hogy nem ugyanarról beszél, hiszen ha így tenne, ellentmondana egymásnak a kétféle idézet: az én idézetemben az Asperger-szindrómáról beszél, a másikban az autizmus (egyéb????) változatairól.

A hibás általánosítást elismerem, pontosabb lett volna így: az egyes kutatók által High-functioning autism-ként, mások által az autizmustól elkülönítve diagnosztizált Asperger-szindrómás egyének...stb. stb.
Így már megfelel?

Csak ennyit akartam megjegyezni. Különben persze egyetértek veled, várjunk, hátha jön egy tekintély, aki mindkettőnknél jobban ért a kérdéshez.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 16:03 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
létezik-e olyan nyelvi deficit, amiben szétválik a szemantikai és a pragmatikai, a szó szerinti és a nem szó szerinti megértés.

Nem tom, mér nem tudod megvárni, amíg valaki még nálad is szakértőbb válaszol arra, amit kérdeztünk. Ehelyett elkezded kifejteni a saját (leginkább megint tekintélyekre hivatkozó) véleményedet.

De ha már te, akkor én is: Kicsit utánaszagoltam egyébként a dolognak, hogy mit fed az, hogy az aspergereseknél az autistáktól eltérően nincs "megkésett nyelvi fejlődés". Abban, amit láttam, egyáltalán nem mennek bele ennek a részleteibe, közelebbről a lexémák elsajátításába, mindenféle standard tesztekre hivatkoznak. A pragmatikai problémák, "szó szerinti értelmezés" és ilyenek az autistákra is ráillenek, és az aspergereseknél is említik az ismétlés-, ill. idézetszerű beszédet. Szóval én egyáltalán nem vagyok meggyőzve, akármilyen igazgató akármit mond is, különösen, ha nem arról beszél, amiről én. :-)

Ami pedig az inszinuációt illeti, én egyszer se mondtam rád, hogy nem tudod, mit beszélsz, hogy légbőlkapott adatokra hivatkozol, hogy egy eset alapján általánosítasz, és egyéb csúnyaságokat. Hasonló tiszteletet elvárok tőled is.

Végül autizmus vs. Asperger ügyében:
eszesb wrote:
Az autisták erre képesek is, furcsa módon viszont csak azokban az esetekben, amiket az emberek "szó szerinti jelentés"-nek szoktak nevezni.

Szóval ha valaki itt hibásan általánosít, az nem én vagyok. Te tetted ezt a szerintem teljesen elhamarkodott és általánosító állítást az autistákról (és nem az aspergeresekről!!!). Télleg nem tudom, mire alapozod, de most azt látom valószínűbbnek, hogy még az aspergeresekre se igaz, amit állítasz.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 13:43 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Úgy lesz kerek és tanulságos a történet, ha elmondjuk, hogyan kezdődött a másik topikban azzal, hogy kalman inszinuálni kezdett egy szakembert, akitől én idéztem.

Philip Robbins wrote:
AS individuals acquire the lexicon much as normals do.


kalman wrote:
Most itt van egy idézet, a fene tudja, kitől (nem ismerem Philip Robbinst), és ez áll szemben egy másik idézettel (az általam idézett Forró Orsival, akiről tudom, hogy kicsoda). Miért higgyek a te idézetednek (ráadásul nem látom, mivel igazolja az álítását), miért ne higgyek a saját tapasztalatomnak és az én általam idézettnek? Ugye nem az a helyzet, hogy ennek a Philip Robbinsnak nagyobb a tekintélye, az idézettsége vagy ilyesmi, és ezért kéne neki jobban hinnem?


Nálam kalman-nak ez a válasza verte ki a biztosítékot, csak épp akkor nem tettem szóvá, mert nekem sem szokásom. Már előre hallom, mit fog erre mondani: hogy á, ő aztán nem tett ilyet....én viszont nem tudom elképzelni, hogyan lehetne valakinek ennél durvábban kétségbe vonni a hitelességét. Ugyanis figyeljük meg, mit sugall ezzel kalman:

1) azt sugallja, hogy mivel Robbins ebben az idézetben (és esetleg a kérdéses cikkben) nem igazolta az állítását, ez az állítás igazolatlan. kalman úgy tesz, mintha nem tudná, elfogadott tudományos gyakorlat mások igazolt és publikált kísérleti eredményeire hivatkozni, anélkül, hogy részletesen megismételnénk a korábbi bizonyítékokat. Pedig ez így van, elég megadni a hivatkozást.

2)azt is sugallja, hogy annak kell jobban hinnünk, akit személyesen ismerünk. Ez persze elég nevetséges, hiszen az következik belőle, hogy addig nem fogadhatom el X Y tudományos szaklapban publikált eredményét teljes értékűnek, amíg terepmunkával magam nem járok utána, és nem ellenőrzöm le, hogy tényleg úgy áll-e a dolog, ahogy az illető állítja. Annyit legalább hozzátehetett volna, hogy ez legalábbis nem a normálisan elvárható default viszonyulás egy tudományos publikációban közölt eredményhez.

3) ráadásul az eddigekből kiderülhetett: teljesen célt tévesztett, hiszen az első szava az idézetnek az AS rövidítés, aminek az egyik diagnosztikai kritériuma a normális nyelvelsajátítás, vagyis ennek definíció szerint teljesülnie kell az ilyen esetekben.

Erre írtam én válaszként:


eszesb wrote:
Nem hiszem hogy emiatt kellene hinni neki, hanem inkább azért, mert egy philosophy-neuroscience-psychology projectben dolgozik a washingtoni egyetemen, ahol nyilván megvitatja a témához értő kollégáival a kérdést, akik feltehetően egynél több autista gyereket vizsgáltak már alaposabban, továbbá azért, mert hivatkozik olyan szakemberekre, akik ezzel foglalkoznak hivatásszerűen, illetve azért is, mert elfogadták publikációra a cikkét, amit nem szoktak csak úgy bárkinek, aki besétál egy kiadóhoz, hanem először elküldik referee-khez és a szerkesztőhöz, (akik szintén szakértői a témának) véleményeztetésre . Szóval alapvetően amiatt kéne hinni neki, mert egy szakma áll mögötte.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 13:04 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Elmondtam már, hogy a kérdést tisztáztuk: ugyanez a Baron-Cohen, akire hivatkozol, írta az AS-ről az általam már idézett részletet. Nekem se volt teljesen világos eddig, hogy az AS-t hogyan sorolják be akik értenek hozzá, mert ellentétes véleményeket lehet olvasni arról, hogy autizmusnak minősül-e vagy sem.

De az eredeti vitánk szempontjából nem is ez volt a lényeges kérdés, hanem az, hogy létezik-e olyan nyelvi deficit, amiben szétválik a szemantikai és a pragmatikai, a szó szerinti és a nem szó szerinti megértés. Azt hittem, erre keresed a választ itt is.

Az eddigi idézetekből, amiket hoztam, világosan kiderül, hogy a B) alternatíva teljes mértékben jellemzi az AS pácienseket, akik egyesek szerint autisták, mások szerint nem azok, de ez mellékes ebből a szempontból. Ettől még az autizmus más változataira lehet igaz az A leírás, meg azok a részletek, amit itt te idéztél. Tehát ha erre voltál kíváncsi, akkor akár le is lehet zárni ezt a topikot, mert kiderült, hogy van A) is és B) is, és ezek nem zárják ki egymást.

Egyébként tudod mit nem értek? Azt, hogy ha ezt már eddig is tudtad, (mármint hogy az autizmusnak van A) változata is), akkor itt miért kérdezted meg egyáltalán? Kinek a megerősítésére van még szükséged azon kívül, amit az előbb a szakértőktől idéztél? Volna itt olyan, aki jobban ért a témához, mint Baron-Cohen, aki a cambridge-i autizmuskutató intézet igazgatója?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 8:43 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
Gyorsan tegyük hozzá: az (A) nézetet kalman képviseli, aki személyesen ismer egy, azaz egy autista gyereket, akinek esetleg valamilyen speciális problémája lehet még az autizmuson felül is. Ebből általánosította a maga álláspontját.

Normálisan nem szoktam ilyen inszinuációkra válaszolni, de ez egy kicsit kiverte a biztosítékot. Én nem akartam a kérdésfeltevésemben eleve érvelni az általam valóban helyesnek tartott (A) álláspont mellett, mert szerintem nem azért tesz fel az ember kérdést a közönségnek, hogy közben megpróbáljon valamilyen kívánt választ sulykolni. De akkor most itt egy pár hely, amire az (A) védelmében hivatkozni lehetne.

Forró Orsolya wrote:
As Baldwin has shown (cf. Baldwin and Moses, 1994; Kiss (1998):385), when eighteen-month children are exposed to a new word, they do not determine its meaning on the basis of the centre of their attention, but on the speaker's focus of attention. This strategy, which we could call empathic meaning attribution,15 is very efficient for helping the child acquire the lexicon, and it radically reduces the number of semantic mistakes and misinterpretations. It looks as if it acted as a semantic bias (perhaps of a social origin) that plays a crucial role of the semantic development of children after 1;6.
Baldwin, D. A. and Moses, L. J., 1994. `Early understanding of referential intent and attentional focus: Evidence from language and emotion'. In: Ch Lewis and P. Mitchell (eds.), Early Understanding of Mind, pp. 133.157. Lawrewnce Erlbaum Associates.
Kiss, Sz., 1998. `A mentális terminusok jelentésváltozásának problémája a kognitív fejlődésben'. In: Cs. Pléh (ed.), Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Baron-Cohen és Bolton (2000:83) szerint az autizmusban a lexikon gazdagodása viszonylag lassú, a gyerekeknek nehézségeik vannak az új lexikai egységek elsajátításával.
Baron-Cohen, S. and Bolton, P., 2000. Autizmus. Osiris, Budapest.

Frith (1991:139) szerint az autizmussal élő gyerekek nem tudják megkülönböztetni az adott és az új információt, ami azzal is jár, hogy nem veszik figyelembe a beszélgetőtárs perspektíváját, és funkciótlanul használnak olyan kifejezéseket, amelyek az ismert és az új információ jelölésére szolgálnak.
Frith, U., 1991. Autizmus: A rejtély nyomában. Kapocs, Budapest.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 7:46 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
Gyorsan tegyük hozzá: az (A) nézetet kalman képviseli, aki személyesen ismer egy, azaz egy autista gyereket, akinek esetleg valamilyen speciális problémája lehet még az autizmuson felül is. Ebből általánosította a maga álláspontját.

Gondolom, ezt azért kellett "gyorsan hozzátenned", hogy még véletlenül se befolyásold azokat, akik esetleg válaszolnának a kérdésünkre. Én a kérdésfeltevésemben nem "tettem gyorsan hozzá", hogy mit gondolok az általad elfoglalt álláspontról, valamint általában az érvelési és vitastílusodról, de hát nem vagyunk egyformák.

Egyébként pedig töredelmesen bocsánatot kell kérnem azért, mert elkerülte a figyelmemet, hogy te az Asperger-szindrómáról beszéltél. Most nem néztem vissza, de esküdni mertem volna, hogy az autizmusról állítottad azt, amit. Az Asperger-szindrómáról semmit se tudok, és ezért nem is állítottam volna róla semmit se, ha tudom, hogy te arról beszélsz. Akkor ennek még utána kell néznem, és kérem, ha valaki válaszol, az eredeti kérdésemben helyettesítse az "autizmus" szót az "Asperger-szindrómával"! Bocs!


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 6:36 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Szerintem én tisztáztam, miről van szó: az Asperger-szindrómáról, amit korábban egyes kutatók "High-Functioning Autism"-nak neveztek, manapság viszont gyakran ettől külön diagnosztizálnak (Ez is kiderül a belinkelt oldalról.)

Ez az, amiben - definíció szerint - normális a nyelvelsajátítás. Egyes esetekben különösen gazdag a szókincs, viszont szétválik a szemantikai és a pragmatikai (szó szerinti/nem szó szerinti) beszéd megértésének képessége.

Tehát az (A) nézet igaz lehet ugyan az autizmus más típusaira, de az Asperger-szindrómára biztos, hogy a (B) leírás illik rá, mert a diagnózisából ez következik. Az pedig egy vitatott terminológiai kérdés, hogy az AS autizmus-e vagy sem. Igazából nincs jelentősége annak a kérdésnek a szempontjából, hogy van-e olyan nyelvi deficit, amiben szétválik a szemantika a pragmatikától, mert erre a válasz az AS alapján egyértelműen az, hogy igen.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 1:07 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 15:46
Posts: 612
Ezt a másik topicban valamire válaszul akartam írni, nem lexikon, de autizmus, és ha már onnan átkerült ide, akkor legyen ez is itt. De már nem tudom, mire írtam konkrétan... ki se látok a fejemből perpill, tényleg bocsánat.

*

Csomó Aspergeres bizonyos prezentációban simán megérti az iróniát. Íme egy hazai kísérlet:

Gyori M., Gy. Stefanik K., Kanizsai-Nagy I., Balazs A. (2002): Naiv tudatelmelet es nyelvi pragmatika magasan funkcionalo autizmusban: reprezentacios zavar, performancia korlat, vagy kompenzacio? In: Racsmany, M., Keri, Sz., Pleh, Cs. (szerk.): Architektura es patologia a megismeresben Osiris Kiado, Budapest.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 10, Friday, 0:58 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 15:46
Posts: 612
Én 'nyelvelsajátítás autizmusban' témában írom a szakdolgozatomat, de most egész héten napi 12 órákat dolgozom a Szigeten, úgyhogy nincs semmi energiám beleszólni. Ezer bocsánat! (Ha meglátogattok - a Civil Szigeten a Zsidó Sátorban vagyok -, akkor beszélgethetünk róla, de különben nehezen.)

De
* az A nézetet nem csak Kálmán képviseli
* autizmusban lexikai zavarok szoktak lenni (késés)
* az autizmust és az Asperger-szindrómát ne kezeljük együtt a nyelvelsajátítás szempontjából, mert az alapján (is) vannak elválasztva!


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 9, Thursday, 17:31 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Rendben, amiről én beszélek, és amiről a Baron-Cohen idézet is szól, az az Asperger-szindrómának nevezett altípusa, aminek a diagnosztikai kritériumai közé tartozik a normál nyelvelsajátítás:

Quote:
Diagnostic Criteria For 299.80 Asperger's Disorder:
....

D. There is no clinically significant general delay in language (e.g., single words used by age 2 years, communicative phrases used by age 3 years)
...



B. L. Kirby wrote:
By definition, those with AS have a normal IQ and many individuals (although not all), exhibit exceptional skill or talent in a specific area... While language development seems, on the surface, normal, individuals with AS often have deficits in pragmatics and prosody. Vocabularies may be extraordinarily rich and some children sound like "little professors." However, persons with AS can be extremely literal and have difficulty using language in a social context.
Although the criteria state no significant delay in the development of language milestones, what you might see is a "different" way of using language. A child may have a wonderful vocabulary and even demonstrate hyperlexia but not truly understand the nuances of language and have difficulty with language pragmatics.


http://www.udel.edu/bkirby/asperger/aswhatisit.html


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 9, Thursday, 13:34 
Offline

Joined: 2007. May 9, Wednesday, 9:27
Posts: 89
Én a legkevésbé sem vagyok szakértő, de ez azt mutatja (csak régebben olvastam, most csak belinkelem), hogy az autizmus kurvára nem homogén.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. August 9, Thursday, 12:26 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Gyorsan tegyük hozzá: az (A) nézetet kalman képviseli, aki személyesen ismer egy, azaz egy autista gyereket, akinek esetleg valamilyen speciális problémája lehet még az autizmuson felül is. Ebből általánosította a maga álláspontját.

A (B) nézet ezzel szemben úgy látszik, hogy az autizmuskutatók elfogadott álláspontja. Újra idézek itt is Baron-Cohentől, a cambridge-i Autism Research Centre igazgatójától.

Baron-Cohen wrote:
AS-esek gyermekkorát viszgálva minden esetben nagyon hasonló kép tárul elénk. Mindannyian időben kezdtek el beszélni...sőt néhányan koraérettek voltak, és és kivételesen pontos szókinccsel rendelkeztek.

(Elemi különbség, 184-5.o.)


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 16 posts ]  Go to page 1, 2  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group