NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2024. March 29, Friday, 6:17

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 542 posts ]  Go to page Previous  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 37  Next
Author Message
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2009. February 7, Saturday, 18:08 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Javaslom, fussunk neki még egyszer (utoljára? remélem), és beszéljünk arról, van-e a "bálna" szónak jól megragadható jelentése (egyelőre nem érdekes, hogy ez "szó szerinti"-e vagy sem). Minden eddigi ellenkező híresztelés ellenére állítom, hogy igenis létezik ilyen, egyetlenegy van belőle, és hogy ez az egyedüli elfogadható hipotézis, amivel magyarázni tudjuk, miért mondják azt az emberek, amit ténylegesen mondanak, amikor a szavak jelentéséről beszélnek.
Egyben arra is próbálok válaszolni, amit korábban fejes.laszlo kérdezett:
Quote:
Nem akarom itt az advocatus diabolicust játszani, de nyelvészeti kérdésben mióta döntő, h az "emberek" mit gondolnak?


Én ugyanis azt állítom: szemantikai kérdésekben döntő az, amit az emberek gondolnak, mégpedig azért, mert ismerik azt, amiről beszélnek (szemben például a szintaktikai szerkezetek vagy a beszédhangok tulajdonságaival).

A következőképpen látom ezt a kérdést.
Ha egy magyarul beszélő illetőt megkérdezünk, tudja-e, mit jelent a "bálna" szó - vegyük észre, hogy teljesen hétköznapi kérdéssémáról van szó, hiszen mindannyiunkkal rendszeresen előfordul, hogy (szak)kifejezések jelentése iránt érdeklődünk - akkor könnyen lehet, hogy az illető azt fogja válaszolni:

Persze, tudom, egy(fajta) tengeri emlőst jelent.

Némi gondolkodás után esetleg még ezt is hozzáteszi: vagy annak ábrázolását, annak modelljét (jegyezzük meg: idetartozik a plüssbálna is).
Ez ugyan nem egy kimerítő definíció, de feltételezve, hogy az illető normális vizuális azonosítási képességgel rendelkezik (felismeri a bálnákat) elég lehet ahhoz, hogy igazoltan állítsuk róla: tudja, mit jelent a „bálna” szó.

Azonban ha kellőképpen erőszakosan lépünk fel, az illető valószínűleg elkezdi majd sorolni, hogy mi mindenre alkalmazza még bizonyos körülmények között, a "bálna" szót. Ha engem kérdeznének meg, én például említenék még egy bizonyos típusú szállítórepülőgépeket, talán kövér embereket is, sőt megemlíteném még azt is, hogy egy társasjátékban az egyik bábut rendszeresen "bálnának" szoktam nevezni.
Ezzel aztán kibontakozik szép lassan egy úgynevezett nyitott végű felsorolás, amit - könnyen előfordulhat, hogy – az illető így vezet be: a "bálna" ezenkívül még azt is jelentheti, hogy...
Ennek során eszébe juthatnak még további olyan dolgok/emberek, amiket (akiket) életében egyszer-kétszer (vagy többször) bálnának nevezett.
Mindez azonban nem érinti a lényeget. Ha kiderül, hogy valaki életében nem használta, sőt nem is hallotta még a "bálna" szót az imént említett (és más egyéb) jelentésekben, amelyekre az illető a nyitott végű felsorolással utal, ámde az elsőként említett jelentésével tisztában van, akkor minden alapunk megvan ahhoz, hogy igazoltan állíthassuk az illetőről:

XY ismeri a "bálna" szó jelentését, vagyis tudja, mit jelent a "bálna" szó.

Ellenben arról a személyről, aki a "Tudod, mit jelent a "bálna" szó?" kérdésre azt válaszolná: hát persze, a "bálna" szó "szállítórepülőt" (vagy "társasjátékfigurát") jelent, és további kérdéseinkre kiderülne, hogy nem ismeri a "tengeri emlős" jelentését", minden további nélkül azt mondanánk, hogy nem tudja, mit jelent a "bálna" szó.
Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy ha Feriről (aki magyar anyanyelvű személy) azt állítjuk, hogy tudja, mit jelent a "bálna" szó, ezzel annyit mondunk, hogy tudja, hogy a "bálna" szó jelentése "tengeri emlős (vagy annak reprezentációja)". A neki tulajdonított tudás tartalmába az imént említett nyitott végű felsorolást ilyenkor nem értjük bele, annak ellenére, hogy megkérdezésünkre ezt feltehetően úgy vezetné be: "És még azt is jelentheti, hogy..."
Ugyanakkor - és ez legalább ennyire fontos - ha Feri tudja, mit jelent a „bálna” szó, akkor tudja azt is, mit nem jelent a "bálna" szó.
Például - és ez nagyon fontos! - tudja, hogy nem jelenti a "bálna" azt, hogy "szállítórepülőgép", annak ellenére, hogy bizonyos összefüggésekben egyes beszélők nyelvhasználatában jelentHETI ezt.
Ha ugyanis ezt is jelentené a "bálna" szó abban az alapvető értelmében, amire a kérdésünk irányul, akkor a Ferinek tulajdonított ismeret teljesen kiüresedne. Egyrészt ha sohasem hallott még erről a használatról, akkor teljesen implauzibilis lenne megkövetelni tőle azt, hogy ismerje ezt is ahhoz, hogy igazoltan állíthassuk róla, tudja, mit jelent a "bálna" szó. Ebből viszont az következik, hogy ha ismeri és alkalmazza is ezt a szót egyes repülőgéptípusokra, akkor sem a repülőkre vonatkozó használat ismeretét tulajdonítjuk neki azt állítva róla, hogy "Feri tudja, mit jelent a "bálna" szó. Hiszen ha ezt is beleértenénk, akkor „a repülős használatot eddig még nem ismertem” esetben nem tulajdoníthatnánk neki a kérdéses ismeretet.

De miért is érdekes mindez?

Nos azért, mert - akár tetszik, akár nem - az emberek ezt mondják, így használják a "tudni, hogy" kifejezést, amikor a szavak jelentéséről beszélnek.
Ez egy világos esete annak, amit a filozófusok "propozicionális tudás"-nak neveznek, a "tudni, hogy minek az esete áll fenn" típusú tudásfajtának.

A bökkenő viszont az, hogy az ilyen típusú tudásnak (ismeretnek) közismerten van egy előfeltevése, amit "igazság-feltételnek" szoktak nevezni (ami egyébként már ismeretelméleti közhelynek számít). Mégpedig az, hogy a "tudni, hogy" alá beágyazott tagmondattal kifejezett állítás igaz (az „ismer”-rel alkotott szerkezetek átalakíthatók ilyen formára). Hamis állításokat ugyanis lehetetlen tudni.
Ebből pedig a mi esetünkben természetes módon adódik egy következtetés.

P. Feri tudja, hogy a "bálna" szó egy tengeri emlősfajtát jelent (vagy annak reprezentációját)"
K. A "bálna" szó egy tengeri emlősfajtát (annak reprezentációját) jelent.

Ezt a konklúziót én a "bálna" szóval kapcsolatos szemantikai ténynek tekintem. Az „X szó Y-t jelent” séma behelyettesítéseinek további magyarázatát, elemzését pedig a szemantika alapvető feladatának tartom. Ez a tulajdonképpeni nyelvtudás része, az, ami minden anyanyelvi beszélő elsajátít akkor, amikor megtanul egy nyelvet. Ezzel szemben annak vizsgálatát,hogy adott szövegkörnyezetben egy adott szó mi mindent jelenthet még alkalmilag (a szóbajöhető lehetőségek gyakorlatilag korlátlanok), a pragmatikába utalom, mert ez a nyelvi kifejezések konkrét szituációkban történő használatához tartozik, és magyarázata feltételez egy sor, a világra és a beszédszituációra vonatkozó háttérismeretet.

Sőt, továbbmegyek. Úgy gondolom, hogy a "bálna" szó – és általánosabban, minden fizikai, illetve ábrázolható absztrakt tárgyra vonatkozó kifejezés – jelentésében az "ábrázolás" értelem másodlagos, származtatott az eredeti jelentéshez képest. Ugyanis eggyel több jelentés-összetevőt tartalmaz, tehát összetettebb, mint a "tengeri emlős" jelentés, hiszen beletartozik az "x ábrázolásának/modelljének lenni" relációs tulajdonság is. Viszont úgy tűnik, a "bálna" ismeretértékű (tudásként tulajdonított) jelentése tartalmazza a "bálnaábrázolás" (és ennélfogva a "plüssbálna") jelentéseket is. Ezért célszerű úgy felfogni a "bálna" szó jelentését, mint egy diszjunkciót (tengeri emlős vagy annak ábrázolása).

Elmondhatjuk tehát, hogy a „bálna” szó ebben a származékos értelmében a nála specifikusabb „bálnaábrázolás” szó szinonímája. Ez utóbbinak pedig hiponímája a „plüssbálna”. Vagyis az egyes jelentések között szisztematikus viszonyrendszer létezik. Továbbá: a „tengeri emlős” jelentéshez természetesen tartozik egy terjedelem is, amelybe a valódi bálnák tartoznak bele.

Mindez persze nagyon messze van attól, amit korábban kalman mondott a jelentéssel és a terjedelemmel kapcsolatban:

Quote:
Azt, hogy "nem elsődleges", úgy értem, hogy post hoc, megfigyelhetjük, hogy mi mindenre használnak az emberek egy kifejezést, és csinálhatunk egy gyűjtést, és mondhatjuk rá, hogy ez a "terjedelme". Viszont jogosulatlannak és elhibázottnak tartom azt az elképzelést, hogy van a kifejezéshez tartozik egy "terjedelem" (vagy "jelentés"), amit elsajátítunk (annak a mintájára, ahogy van egy "fonológiai reprezentációja", amit elsajátítunk), és ehhez tartjuk magunkat, amikor használjuk. Sok bajt okoz ez, pl. azt, hogy ha ezt komolyan vennénk, azt kéne mondanunk, h. minden "rendellenes" (a terjedelemtől eltérő) használattal valójában más nyelvre térünk át (és még azt is meg kéne magyarázni, hogyan csináljuk ezt).


Természetesen semmi olyasmit nem kell mondanunk, hogy „valójában más nyelvre térünk át”, (egyébként elég furcsa, hogy ezt annak idején éppen kalman írta, aki máskülönben nagyon értetlenkedett amikor az „ez és ez magyarul van” és hasonló kifejezések kerültek elő). Egyszerűen arról van szó, hogy a magyarul beszélők egy eléggé fontos különbséget tesznek az „N szó ezt és ezt jelenti”, és „Az N szót használhatjuk még bizonyos körülmények között ebben és ebben az értelemben is” között. Az előbbit (pl. a „Tengeri emlős” a „bálna” esetében) tulajdonítják egymásnak akkor, amikor a szavak jelentésének ismeretéről beszélnek. A másikat pedig egy nyitott végű felsorolásban adják meg, ami bizonyíthatóan nem tartozik hozzá a centrális (alapvető, ha úgy tetszik „szó szerinti”) jelentésmaghoz.
Egyébként igenis ehhez az alapjelentéshez tartják magukat a beszélők általában, és ez az, amihez képest eltérnek, amikor azt mondják: ezt a szót itt és itt (értsd: ebben a szövegkörnyezetben) így és így kell érteni. És leggyakrabban ez az a szemantikai tudás, amire akkor hivatkoznak, amikor a „szó szerint értve”, „a szó szoros értelmében” „szigorúan véve ez azt jelenti, hogy…” stb. módosító kifejezéseket használják.

Összefoglalva: kalman megjegyzésével szemben én azt állítom, hogy post hoc nemcsak azt figyelhetjük meg, hogy mi mindenre használnak az emberek egy kifejezést, hanem megfigyelhetjük azt IS, ahogyan az emberek szavak (vagy összetettebb kifejezések) jelentéseinek ismeretéről (a propozicionális tudás egy altípusáról) beszélnek, és ennek az empirikusan megfigyelhető nyelvi viselkedésnek az alapján, a tudás igazság-feltételének felhasználásával megállapíthatjuk az egyes kifejezések jelentését. Ami persze csak a kezdet, mert egy adott jelentés elemzése, esetleg összetevőkre bontása az adott esetben igazán kemény dió lehet.

Mit lehetne erre ellenvetésként felhozni? (Csak gondolkodok). Azt nyilván nem akarja senki se tagadni, hogy az EMBEREK rendszeresen beszélnek a szavak jelentéséről, és ezek ismeretét tulajdonítják egymásnak. Ez tehát „kőkemény tény” (ahogy azt korábban egy más összefüggésben kalman mondta.) De akkor nyilván a belőlük adódó, a szavak jelentéseiről szóló állítások is ugyanennyire kőkemény tények.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 12, Wednesday, 11:54 
Offline

Joined: 2008. January 3, Thursday, 1:04
Posts: 587
Location: Budapest
Egérszagú egér.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 4, Tuesday, 10:14 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
kalman wrote:
Persze, hogy az Eiffel-torony (vagy lehet, h kötőjel nélkül kell írni?) is előbb volt, mint bármilyen ábrázolása


Ekkora luftot még nem láttam! Nyilvánvaló, hogy az Eifel-torony különböző terveken (köztük látványterveken, maketteken) sokkal hamarabb megvolt, mint a valóságban!

Szerintem a kronológiás megközelítés teljesen elhibázott, ellenkező esetben a Vezúv és a tengeralattjáró szemantikailag radikálisan más, hiszen az előbbi már az ember előtt megvolt, az utóbbit pedig Verne jóval hamarabb megírta, minthogy létezett volna. És akkor még jhol vagyunk az ufóktól!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 17:40 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
És eredetileg miért ne lett volna az, hiszen plüssbálnák nem léteznek olyan régóta, mint a bálnák. Igaz, itt különbséget kell tenni a képi és a makettszerű ábrázolás között. Bár annak idején nyilván a képi ábrázolásra való alkalmazása is újszerű volt, aztán konvencionalizálódott.
Hát nem tom, múlik-e valami ezen. Persze, hogy az Eiffel-torony (vagy lehet, h kötőjel nélkül kell írni?) is előbb volt, mint bármilyen ábrázolása, de ez egy elég produktív "névátvitel", és csak annyira újító az első használata, mint amikor először mond ki valaki egy igét múlt időben. :) Szerintem semmi nem múlik ezen; ha a "szó szerinti jelentésen" 'régebbi, eredeti használatot' akarsz érteni, akkor is fenntartom, hogy a nyelvi leírásban nincs szerepe annak, hogy egy szót előbb használtak-e így, mint úgy, vagy fordítva. De ha erről vitatkozunk, akkor elölről kellene kezdenünk a vitát, mert akkor a jelentések változásáról kéne beszélni, és én végig nem arról beszéltem.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 17:28 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
kalman wrote:
Szerintem ha egy bálnaábrázolásra használom a bálna szót (szerintem erre utal a topik címe), az nem tekinthető "újszerű/újító használatnak".


De a cikk szerint azt kell nézni, hogy eredetileg újszerű/újító volt-e, nem igaz? És eredetileg miért ne lett volna az, hiszen plüssbálnák nem léteznek olyan régóta, mint a bálnák. Igaz, itt különbséget kell tenni a képi és a makettszerű ábrázolás között. Bár annak idején nyilván a képi ábrázolásra való alkalmazása is újszerű volt, aztán konvencionalizálódott.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 17:22 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
eszesb wrote:
Emlékeztetnélek, hogy nem bálnaábrázolásokkal kezdődött a vita, hanem (mint a topik címe jelzi) a (plüssboszorkányokkal és) a plüssbálnával, ami viszont nyilván későbbi a "bálna" szó bálnákra való használatánál, vagyis egy újszerű használat konvencionalizálódásának tekinthető.
A plüssbálna télleg nem bálnaábrázolás? Akkor valami alapvetőben nem értünk egyet. Szerintem ha egy bálnaábrázolásra használom a bálna szót (szerintem erre utal a topik címe), az nem tekinthető "újszerű/újító használatnak".


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 17:21 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
kalman wrote:
de szerintem eredetileg nem erről beszéltünk (pl. nem nagyon tudom nyelvi változásnak felfogni a bálna szónak bálnaábrázolásokra való használatát, ez nem valami későbbi fejlemény, ami egy újszerű használatból konvencionalizálódott).


Emlékeztetnélek, hogy nem bálnaábrázolásokkal kezdődött a vita, hanem (mint a topik címe jelzi) a (plüssboszorkányokkal és) a plüssbálnával, ami viszont nyilván későbbi a "bálna" szó bálnákra való használatánál, vagyis egy újszerű használat konvencionalizálódásának tekinthető.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 16:52 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
varasdi wrote:
Ez tök jó, de össze tudnád foglalni röviden, hogy mindenki értse?
Tudom, hogy nem engem kértél, de amúgy is meg akartam éppen írni. Ebben a cikkben (mint sok más helyen is) a literal meaning értelmezése 'eredeti jelentés', kifejezetten időben értve (vagyis olyasmi, mint 'etimológiai jelentés'). Pl. a pig 'disznó' (ha hinni lehet az intuíciónknak) "eredetileg" csak 'sertés' jelentésű volt, a 'szemét alak' használatra csak később tett szert. A cikkben javasolt modell az ad hoc, újszerű használatok konvencionálissá válását modellálja (állítólag jobban, mint Lewis hasonló célú modellje, de nem tom, télleg jobban-e, a részleteket nem ellenőriztem). Nagyon szimpatizálok a nyelvi változás ilyenfajta modelljeivel, de szerintem eredetileg nem erről beszéltünk (pl. nem nagyon tudom nyelvi változásnak felfogni a bálna szónak bálnaábrázolásokra való használatát, ez nem valami későbbi fejlemény, ami egy újszerű használatból konvencionalizálódott).


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 16:44 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
eszesb wrote:
Quote:
A "szószerinti" értelmét illene is definiálni valahogy (ha ezt megtette itt valaki, akkor elég ha csak belinkeli, hogy hol).


(nem) szószerinti jelentés játékelméleti definíciója:

http://staff.science.uva.nl/~sevenstr/ESSLLISevenster.pdf


Ez tök jó, de össze tudnád foglalni röviden, hogy mindenki értse?


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. November 3, Monday, 14:40 
Offline

Joined: 2005. June 14, Tuesday, 8:29
Posts: 373
Quote:
A "szószerinti" értelmét illene is definiálni valahogy (ha ezt megtette itt valaki, akkor elég ha csak belinkeli, hogy hol).


(nem) szószerinti jelentés játékelméleti definíciója:

http://staff.science.uva.nl/~sevenstr/ESSLLISevenster.pdf


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. October 21, Tuesday, 15:35 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
kalman wrote:
ha valaki tudja, hogy a legtöbb nyelvben a megelelő szavak nem jelentik azt a bizonyos növényt, csak azt a bizonyos ételfajtát, akkor esetleg hajlamos azt gondolni az "eredeti" értelmezésének, de ugyanígy az ellenkezőjét is el tudom képzelni.


Ó, ez egyszerű, csak a másodlagos jelentést vették át a magyarból...

Különben jobb lenne, ha eszes párbeszédeiben, ha már nem is ógörög szereplők vannak, legalább Hacsek lenne meg Sajó...

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. October 20, Monday, 13:23 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
varasdi wrote:
Innen kezdve viszont kicsit terméketlennek érezném azt a vitát, hogy ez a jelentés (a) a szószerinti vagy inkább (b) a leggyakoribb.
Én egy harmadikat (is) mondtam, hogy (c) etimologikus (= a beszélők által annak gondolt). A vitát én is terméketlennek érzem.
A saláta szerintem is tök érdekes példa (bár ennek sincs sztem relevanciája a fő vitatémában): ha valaki tudja, hogy a legtöbb nyelvben a megelelő szavak nem jelentik azt a bizonyos növényt, csak azt a bizonyos ételfajtát, akkor esetleg hajlamos azt gondolni az "eredeti" értelmezésének, de ugyanígy az ellenkezőjét is el tudom képzelni.


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. October 20, Monday, 13:05 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
Ezek a szerkezetek nekem is teljesen érthetők, bár nem hiszem, hogy spontán használnám őket. A topik szempontjából viszont ennek csak az a jelentősége, hogy ezek szerint van valamilyen kanonikus jelentése ezeknek a szavaknak, amire ilyenkor a beszélő utalni próbál. Innen kezdve viszont kicsit terméketlennek érezném azt a vitát, hogy ez a jelentés (a) a szószerinti vagy inkább (b) a leggyakoribb. A "szószerinti" értelmét illene is definiálni valahogy (ha ezt megtette itt valaki, akkor elég ha csak belinkeli, hogy hol).


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. October 20, Monday, 10:56 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 14:35
Posts: 516
OFF (kontextus-e a plüsskontextus)
rebrus wrote:
Nekem nem olyan rossz, persze elég spec. kontextus kell hozzá.

Persze, ahhoz, hogy Igen., ahhoz is elég spec. kontextus kell, nekem mégis direkte jó. Van olyan, amihez nem kell spec. kontextus?
ON
Nekem is teljesen jó ez a szerkezet, bár én ezt nem szívesen hívnám reduplikációnak, mert érzésem szerint nem morfológia, hanem egy jelzős szerkezet, ahol a jelző és jelzett szó megegyezik. (És nem is kötőjellel írnám, hanem egybe- vagy külön-)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: Bálna-e a plüssbálna?
PostPosted: 2008. October 20, Monday, 9:55 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
Nekem nem olyan rossz, persze elég spec. kontextus kell hozzá. Csak a legutóbbiak, amiket hallottam:

Van benne saláta-saláta. (azaz fejes saláta)
Ülni-ülni még nehezen tudok. (mármint rendesen, a széken, de lecsúszva, félig fekve igen)

Az, hogy ez melyik jelentés, nekem sem egyértelmű, pl. a saláta esetében nekem legalább annyira "alapjelentés" a 'salad' mint a 'lettuce'. A második mondat esetében még furcsább a helyzet, mert itt mintha skalárisan értékelnénk az ülést: leg-ülésebb a széken függőleges háttal és lábszárakkal, ehhez képest kevésbé számít ülésnek, ha más vmin / máshogy ülünk.


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 542 posts ]  Go to page Previous  1 ... 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 ... 37  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 2 guests


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group