NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. June 18, Tuesday, 18:20

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 12 posts ] 
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 6, Tuesday, 19:15 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Bocsánat, azt nem tudtam, h a spanyolban a pueblo és társai ue-je is egy szótagot alkot... :oops: A labiális palatális úgy jön ide, h hogy az we-ben van egy labiális és egy palatális elem, és ha azt szeretnénk mondani, h ezek mögöttesen egy szegmentumból jönnek, akkor az az ö lesz. Más kérdés, h ennek két képzési mozzanatát miért nem egy helyre időzítik.

Quote:
A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd.


Mert most engem nem az érdekel, h ez triftongus-e vagy sem, hanem h az az elmélet, amely szerint triftongus nincs, el tud-e számolni meggyőzően az olyan esetekkel, ahol mások szerint bizony triftongus van. Ez ugyanis már azt a kérdést feszegeti, h jó-e az elmélet. Márpedig, úgy tudom, a modern fonológiában más elemzés nem nagyon van a a hosszúságra, diftongusokra stb., mint az autoszegmentálisok elágazó magja.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 6, Tuesday, 0:34 
Offline
Site Admin

Joined: 2006. December 27, Wednesday, 19:48
Posts: 67
kalman wrote:
Amúgy én egy szót se értek ebből a "vitából", mit számít, hogy rövidnek v. hosszúnak számítjuk-e, ha fogalmunk sincs, mi következne az egyik vagy a másik változatból? A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd. (Vagy ugyanígy hogy maga az uw az olyanokban, mint zwaluw 'fecske' diftongus-e vagy mgh + glájd.)
A hosszú/rövid kérdést áttettem ide.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 23:05 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
szigetva wrote:
A caudillo inkább [aw], nem?

Ja, bocs, elnéztem. suave 'lágy, szelid', aduana 'vám': van, de nem gyakori.

Amúgy én egy szót se értek ebből a "vitából", mit számít, hogy rövidnek v. hosszúnak számítjuk-e, ha fogalmunk sincs, mi következne az egyik vagy a másik változatból? A hollandba se értem, mi jelentősége lenne, h. a trouw/leeuw-félékben levő cucc triftongus-e, vagy egy diftongus + egy glájd. (Vagy ugyanígy hogy maga az uw az olyanokban, mint zwaluw 'fecske' diftongus-e vagy mgh + glájd.)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:56 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
A caudillo inkább [aw], nem?

Ez az egész ugyanaz, mint a hosszúság: vagy nincs hosszúsági kontraszt egy nyelvben, vagy van rövid meg hosszú. És akkor jön az észt, hogy ott hármas kontraszt van. De az észtek kedvéért ezt nem fogjuk belevenni a modellbe, és azt szokták mentségül felhozni, hogy a szuperhosszú hangok morfológiailag mindig komplexek.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:50 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
fejes.lászló wrote:
Meg aztán, ha jól nem tudok spanyolul, ezek mingig [k] vagy [g] után fordulnak elő:
Hát ezt meg honnan veszed? puerta 'kapu', dueño 'gazda', suelo 'talp' stb. stb. stb.
fejes.lászló wrote:
(Ja, és wa nincs???)
Az is van, de ritka (pl. caudillo), viszont a ue-vel egyformán gyakori a ie. Az o morfológiailag ue-vel váltakozik, és hasonlóképpen az e pedig ie-vel (az azokra a hangsúlyos o-kra és e-kre áll, amik a latinba rövidek voltak).


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:43 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
pueblo, bueno, muerte, fuego, huevo, tuerto, dueño, suelo, nuevo: bármi után előfordul. Amit a labiális palatálisokról írsz, az nem értem, hogy jön ide.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:26 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Quote:
Pl. a spanyol [we] asszem azért jó, hogy monoszegmentális, mert a spanyolban egyébként nincsenek hosszú magánhangzók.


Na és? Miért ne lehetne épp ez az egy kivétel? Szerintem ez így soványka, mert ha azt mondom, h ez az egy kivétel van, akkor sem adok rosszabb megoldást. Ráadásul mi lenne ez mögöttesen? Labiális palatális? Ha egy rendszerben egyetlen labiális palatális van, akkor az az ü szokott lenni, nem az ö. Ha viszont mögöttesen ü, akkor mitől lesz középső nyelvállású a végére? Meg aztán, ha jól nem tudok spanyolul, ezek mingig [k] vagy [g] után fordulnak elő: nem lehet, h labializtált mássalhangzókról van szó?

(Ja, és wa nincs???)

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:13 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Pl. a spanyol [we] asszem azért jó, hogy monoszegmentális, mert a spanyolban egyébként nincsenek hosszú magánhangzók.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 22:08 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
És vannak érvek amellett, h a w glide? Vagy még inkább, hogy a wa, wo, je monoszegmentális? Különösen ez tűnik nekem olyan megoldásnak, amelyet mintha csak azért választanának, h beletuszkoljanak egy jelenséget egy elméletbe, amelybe nem fér be. Már legalábbis így első blikkre, de egyébként -- remélem -- meggyőzhető vagyok.

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 18:20 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
A hollandban szoktak triftongusról beszélni, pl. a trouw 'hit, bizalom' vagy vrouw 'nő' végén kb. "aüu", vagy a leeuw 'oroszlán' végén kb. "éüu". De ezeknek az utolsó elemét lehet glájdnak tekinteni ("aüw" és "éüw"), ami akkor a kódában van.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 15:06 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Ezek (az angolban) vagy kétszótagúak, vagy nem triftongusok. Pl. fire [faɪ.ə], vagy [faə] vagy [faː]. Van még az az eset, amikor az eleje ú.n. könnyű diftongus (pl. [wa, wo, je]), ezt van, hogy elemzik monoszegmentálisnak, így megintcsak max. ketten maradnak a nukleuszban.


Top
 Profile  
 
 Post subject: triftongus
PostPosted: 2007. November 5, Monday, 12:50 
Offline

Joined: 2007. September 9, Sunday, 18:13
Posts: 2367
Tudna nekem valaki szakirodalmat ajánlani arról, h mit kezd a modern fonológia a triftongusokkal? Mert ugye a hosszú magánhangzókat és a diftongusokat úgy szokás elemezni, hogy elágazó szótagmagot alkotnak. Ez elméletileg zárja ki a triftongusok létezését, én legalábbis még nem láttam olyat, h a szótagmag háromfelé ágazna. Mégis vannak nyelvek, amelyekben triftongusokról beszélnek? Ezekkel mit kezdünk autoszegmentálisan?

Köszönöm!

_________________
A hozzászólás tartalma magánvélemény, semmilyen közösségnek vagy intézménynek, legfőképpen pedig a hozzászóló munkahelyének hivatalos álláspontját nem tükrözi. (BIJE)


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 12 posts ] 

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group