NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2020. October 20, Tuesday, 4:51

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 58 posts ]  Go to page 1, 2, 3, 4  Next
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 18, Monday, 7:50 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Emelkedő, majd ereszkedő hanglejtés. De szerintem egy jellel kellett volna...


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 18, Monday, 7:47 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Biztos én vagyok alulművel unicodeból, de mi az a fémszilánk az n és a pt között?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 18, Monday, 5:18 
Offline

Joined: 2006. August 17, Thursday, 18:47
Posts: 40
Location: Szeged
Hm... A "Maga vé[m] pterodaktilusz" nekem is jó, de viccet félretéve, lehet, hogy az intonáció is számít? Abban, hogy "Találkoztam egy vén ↗↘ pulykával" nem lesz könnyebben m az n-ből, mint abban, hogy "Találkoztam egy vén ↗↘ pterodaktilusszal"? (Unicode rulez.)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 17, Sunday, 22:34 
Offline

Joined: 2004. November 18, Thursday, 22:27
Posts: 560
Location: St. Looney Up The Cream Bun And Jam
zsigri wrote:
Ki bírod mondani úgy, hogy a vén és a pterodaktilusz között nem tartasz szünetet? :shock:


Holnap én is bemegyek az igazgatómhoz, és ilyet fogok szólni neki. Kedvet kaptam. Már gyakorlok tükör előtt, hogy jól menjen, és simán kimondom szünet nélkül. Viszont akkor hasonul az /n/. Oh, yeah.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 17, Sunday, 22:30 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
zsigri wrote:
Ki bírod mondani úgy, hogy a vén és a pterodaktilusz között nem tartasz szünetet? :shock:
Az én nyelvem csodákra képes (már említettem az igazgatómmal folytatott beszélgetéseket). Speciel a vén pterodaktiluszt szinte mindig szünet nélkül mondom ki, az esetek 96 %-ában, ha jól számolom. :)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 17, Sunday, 22:25 
Offline

Joined: 2006. August 17, Thursday, 18:47
Posts: 40
Location: Szeged
Ki bírod mondani úgy, hogy a vén és a pterodaktilusz között nem tartasz szünetet? :shock:


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 17, Sunday, 22:08 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 21:53
Posts: 2548
zsigri wrote:
A vén pulyká-ban hasonul az /n/ a /p/-hez, de a vén pterodaktilusz-ban, legalábbis az én kiejtésemben, nem.
Megfigyeltem, nálam attól függ. Amikor a szomszédasszonynak mondogatom, hogy maga vén pterodaktilusz, akkor mindig hasonul, de pl. amikor az igazgatómmal beszélünk, és egy harmadik emberről mondom, úgy látszik, egy kicsit zavarba vagyok, próbálok udvarias lenni, és olyankor soha.
:):)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2006. September 17, Sunday, 21:55 
Offline

Joined: 2006. August 17, Thursday, 18:47
Posts: 40
Location: Szeged
Szerintem az olyanokat, mint a "pterodaktilusz," idézve szúrjuk be, úgy, mint a "[ˈθćtʃər] asszony"-t. A vén pulyká-ban hasonul az /n/ a /p/-hez, de a vén pterodaktilusz-ban, legalábbis az én kiejtésemben, nem.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 26, Wednesday, 17:58 
Offline

Joined: 2004. November 18, Thursday, 22:27
Posts: 560
Location: St. Looney Up The Cream Bun And Jam
szigetva wrote:
kamperg wrote:
Én már elég nagy kisfiú voltam, amikor megvilágosodott előttem, hogy az nem szilofon, hanem xilofon, úgyhogy tuti működik sz-szel.
Igen, de egy gyerek ,,bevett'' klasztereket is egyszerűsít: tréler [péler], strand [tand] > [trand]/[stand] > [strand]. Ez csak azt mutatja, hogy ezek nehezek, nem azt, hogy az adott nyelvben lehetnek-e.


Adatgyűjtöttem. Sajnos nem jegyzeteltem, így pontos adatokkal nem szolgálhatok, de:
A "Mi a neve annak a hangszernek, amit a gyerekek szoktak két ütővel verni, és kis fémlapocskákból áll?" kérdésre a kábé tizenöt válaszadó (rokonok, barátok, üzletfelek) úgy hatvan százaléka így felelt: "szilofon". A maradék "kszilofon" volt, illetve akadt egy ember, aki rendkívül bután nézett.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 20:00 
Offline

Joined: 2004. November 15, Monday, 19:12
Posts: 34
Quote:
Ugy erzem, ha rendes beszedtempoval folyamatos beszedben olyanoknak mondom, akik ismerik ezeket a szavakat, tuti biztos, h egyszerusitek: [d]anszk, [r]adzsin, [k]acsenko


Én is így értettem a bírjuk/akarjuk-ot, hogy attól még nem feltétlenül ejtjük, illetve, ha valamiért erőfeszítést teszünk, és kiejtjük őket, ez még nem feltétlenük mond olyan sokat a magyar nyelv fonotaktikájáról. Abban is teljesen igazad van, hogy a tl-t valószínűleg kevesebben "egyszerűsítenék". Ennek a "rosszasági" skálának a mérése empirikus kérdés (lenne, ha találunk egy elfogadható módszert).

Quote:
Tudja vki, hogy ejtik az angolok a szoeleji tl dl dn (Dnester!) kv, ml, mr, sht, shp, shk clustereket?


Egy vizsgálatot ismerek, nem tudom, hogy tartalmazta-e ezeket a clustereket mind. Azt tudom, hogy a mr-ből sokszor r lesz, a dl-ből dschwal, a vz-ből z, a zv-ből zschwav vagy sf, stb. Az esetek 35-45%-ban pedig "erőfeszítést tesznek" még az angolok is és kiejtik a clustert. Persze ez nem létező szavakkal volt, kísérleti körülmények között...

Sziget,
abban teljesen igazad van, hogy az, hogy a gyerekek egy clustert nem tudnak kiejteni, esetleg csak azt jelenti, hogy nehéz, mármint artikulációsan. Az én kislányom a squash ütőt "kass" ütőnek hívja, de ha én is úgy mondom, tiltakozik, tehát pontosan tudja, hogy nem "kass" ütő. Ha egy gyerek viszont sokkal később, mondjuk 8 évesen jön rá, hogy az nem "szilofon", akkor azt addig nem tudja, ez nem csak egy artikulációs nehézség. De jó kérdés, hogy ez mit jelent pontosan a magyar nyelv fonotaktikáját illetően, de azt bizonyára, hogy ez egy jelölt cluster.

Még mindig nem tudok normálisan idézni, bocs :oops:


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 14:48 
Offline

Joined: 2005. February 16, Wednesday, 19:35
Posts: 80
rebrus wrote:
Tudja vki, hogy ejtik az angolok a szoeleji tl dl dn (Dnester!) kv, ml, mr, sht, shp, shk clustereket?


A sht-t John Cleese a Monty Python's Flying Circus egy epizódjában sht-ként ejtette (..'so shtoom!'). :-)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 14:20 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
Quote:
Talán ide kapcsolható, hogy amíg nem került az érdeklődés homlokterébe, a PSZÁF-et a nemszakmabeliek, ha kiejtették, [péeszáef]-nek mondták, gondolom azért, mert a többség számára "mégiscsak fura volt", hogy [psz]-szel kezdődjön egy magyar szó, annak ellenére, hogy van számos psz kezdetű szó a magyarban (bár a többségük gyanús módon -ichóval folytatódik Smile ). Aztán egyszercsak elterjedt a korábban szűk körben már létezett [pszáf] ejtés, amit csomóan (pl. én) elég furának éreztek és éreznek.


En ez utobbit meg nem hallottam. De a jelenseg forditottjara van pl.: MAFC, NOSZF, ami kiejtve elegge ellentmond a "magyar" "fonotaktikai" "szabalyoknak".
De pl. ÁTK (=[átéká]), viszont van Detk :-)
Meg ETR, viszont [szártr] :-))


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 14:15 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
rebrus wrote:
Az angolban meg a hehezett zarhangok disztr.-ja (ha jol tudom) csontra megegyezik a sima h disztribuciojaval. Szoval nem latok naon eles hatart a clusterek es a komplex msh-k kozott. Mindketto a fonotaktika resze.
Ezt nem értem. A h és a Ch disztribúciójának egyezése mintha épp ez utóbbi nem klaszterségét támasztaná alá. (Kategorikusnak meg muszáj lenni egy vitában, nem? :) )


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 14:11 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 13:24
Posts: 381
Quote:
További kérdés, hogy mi klaszter és mi komplex msh. Lehet pl. hogy a Ch-k nem klaszterek, és a [tuküdidész] úgy lesz #t, ahogy a Thatcher #sz. Érdekes, hogy az angolok erőlködésére hozott példáid sem feltétlen klaszterek, hanem esetleg komplex msh-k.

En nem lennek ennyire kategorikus. Tudja vki, hogy ejtik az angolok a szoeleji tl dl dn (Dnester!) kv, ml, mr, sht, shp, shk clustereket? Mert ugye ezek hiv. nincsenek ebben a nyelvben.

A C+h erveles is gyanus, mert a magyarban szobelsejeben a th, kh igenis cluster (nátha, pökhendi) -- legalabb fonologiailag. Miert nem eztet mondjuk a gorog szavakban?

Az angolban meg a hehezett zarhangok disztr.-ja (ha jol tudom) csontra megegyezik a sima h disztribuciojaval. Szoval nem latok naon eles hatart a clusterek es a komplex msh-k kozott. Mindketto a fonotaktika resze.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. October 23, Sunday, 13:24 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
Talán ide kapcsolható, hogy amíg nem került az érdeklődés homlokterébe, a PSZÁF-et a nemszakmabeliek, ha kiejtették, [péeszáef]-nek mondták, gondolom azért, mert a többség számára "mégiscsak fura volt", hogy [psz]-szel kezdődjön egy magyar szó, annak ellenére, hogy van számos psz kezdetű szó a magyarban (bár a többségük gyanús módon -ichóval folytatódik :) ). Aztán egyszercsak elterjedt a korábban szűk körben már létezett [pszáf] ejtés, amit csomóan (pl. én) elég furának éreztek és éreznek.


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 58 posts ]  Go to page 1, 2, 3, 4  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 1 guest


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group