NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

Bevezetés a nyelvtudományba, 63. o.
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=39&t=384
Page 1 of 1

Author:  fejes [ 2006. October 1, Sunday, 22:07 ]
Post subject: 

Nekem mondjuk a fleppel is tök jó lenne. Egyébként lehet, h a csekk- nem szabad tő (erre én is utaltam), de az -Ol vitathatatlanul (vagy nem?) igeképző, tehát toldalékolás van. Lehet, h több szempontból is vitatható, h beszélhetünk-e itt toldalékolásról, de éppen fonológiai szempontból nem.

Author:  vad [ 2006. October 1, Sunday, 21:28 ]
Post subject:  Re: Bevezetés a nyelvtudományba, 63. o.

szigetva wrote:
fejes wrote:
(be)csekkol.
Itt azt szokás mondani, hogy nem toldalékolás van, mert a csekk- nem tő, legalábbis nem szabad tő.

Viszont a harmónia általában nincs tekintettel a tő kötöttségére (szkennel, printel, pésztel, stb.). Van ellenben egy szabad töves, bár marginális példa a flepp (angol flap, egyszeres nyelvérintéssel képzett r-szerű hang), fleppol.

Author:  szigetva [ 2006. October 1, Sunday, 19:27 ]
Post subject:  Re: Bevezetés a nyelvtudományba, 63. o.

fejes wrote:
(be)csekkol.
Itt azt szokás mondani, hogy nem toldalékolás van, mert a csekk- nem tő, legalábbis nem szabad tő.

Author:  fejes [ 2006. October 1, Sunday, 18:41 ]
Post subject:  Bevezetés a nyelvtudományba, 63. o.

A vegyes hangrendű szavak között olyanok vannak felsorolva, melyek:

a. e, é vagy i áll a veláris magánhangzókkal egy szóban -- igaz, h a hagyományos nyelvtanok szerint ezek a magánhangzók "magasak", és fonetikai értelemben, mi több, fonológiailag (legalábbis az e, é) is azok a toldalékokban, de a modern nyelvtanok (legalábbis a tövekben) ezeket inkább semlegeseknek nevezik, éppen az itt tárgyalt viselkedésük alapján (lényegében azért, amiért itt lejjebb transzparensnek nevezik);

b. összetett szó, holott tudjuk, hogy fonológiailag az összetett szó nem viselkedik szóként.

Az egyetlen igazán hiteles példa a sofőr, ill. lejjebb a nüansz.

A leírás végülis kielégítő, de talán nem kellene ennyire konzervatív kályhától elindulni, hanem belecsapni rendesen a lecsóba. Pl. ki kéne mondani, hogy a tőnek lexikai tulajdonsága, h veláris, palatális v mindkétféle toldalékot vesz-e fel, és ezt csak részben határozza meg a magánhangzók képzési helye.

Ja, és az sem mindig igaz, h "Ha egyszótagú tőben van e, akkor mindig elölképzett a toldalék". Bizonyos relatív jövevénytövekben ez sem igaz, l. Törkenczy példáját: (be)csekkol.

Page 1 of 1 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/