A nyelvtörténeti tényeket nem ismerem (talán van régies
jőtök forma is), de nekem úgy tűnik, hogy a mai nyelvhasználatban a
jöttök forma a sztenderd irodalmi és "művelt köznyelvi". A
jösztök terjedőben van, nekem még szubsztenderdnek/a művelt köznyelvi használattól eltérőnek tűnik.
A google keresés is ezt támasztja alá: 60-szor annyi
jöttök van, mint
jösztök; és ez utóbbi főleg a köznyelvi alakokat tartalmazó fórumokból van:
jöttök: összesen: kb. 68 900 magyar nyelvű találat.
jösztök: összesen: kb. 1 100 magyar nyelvű találat.
A két szó szerepel a Budapesti Szociolingvisztikai Interjúban is mint sztenderd--szubsztenderd pár:
http://www.nytud.hu/buszi/b7307/307itel.htm
A jelenség morfológiai szempontból is érdekes: a jön ige egyedi ragozású, sok tőváltozata van (jö-het, jön-ni, jöv-ő stb.), de jelen idő kijelentő módú paradigmájában az azonos személyű alakok töve azonos:
E,T/1. jöv-ök -- jöv-ünk
E,T/3. jön -- jön-nek
2. személyben viszont csak a jösztök alakban áll fenn ez az azonosság:
E,T/2. jösz[sz] -- jösz-tök (de: jö-ttök)
Ez nekem felettébb furcsa, tud vki vmilyen nyelvben vmi hasonlóról?