NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

ige szótári alakja
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=32&t=1246
Page 2 of 3

Author:  Dombi Károly [ 2010. November 23, Tuesday, 14:57 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Abban az esetben semmi más se kell, de mindig elég ennyi?

Lát [~ott, lásson, ~na], de nem *láttottak, hanem láttak.
Csicsereg [-gett, ~jen, ~ne], de nem *csicsergettek, hanem csicseregtek.
Bocs, de értelmesebb példák nem jutnak az eszembe. :)
Ha ezek a váltakozások nem megjósolhatók, akkor a szótári alakba opcionálisan fel kell(ene) venni valamelyik másik múltidejű alakot is az E/3 mellé. Vagy lehet, hogy már így is van?
Röhej, hogy a német, vagy latin, vagy akármilyen szótári alakokról több infót lehet találni, mint a magyarról. (Mert mi úgyis tudjuk, aki meg magyarul akar tanulni, az magára vessen. :P )

Author:  szigetva [ 2010. November 23, Tuesday, 14:34 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Dombi Károly wrote:
És az ige szótári alakjához tényleg elég ennyi: csereberél [~t, ~jen, ~ne]?
Ehhez miért kell bármi is? Teljesen megjósolható, nem?

Author:  Dombi Károly [ 2010. November 23, Tuesday, 14:17 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

szigetva wrote:
Vannak még ilyen trükkösek: pl. barátja, de barátai.

Gondolom ez se megjósolható. Akkor végül is ez is kellene a szótári alakhoz? Opcionálisan, mint a német igéknél az Umlaut vagy Brechung? :) Ha nem adjuk meg, akkor a szabályos értendő?
Normál: lapát [~ot, ~ja]
Nyitó: ház [~at, ~a]
Trükkös: barát [~ot, ~ja, ~ai]
Egyéb: agyar [~ak, ~t, ~a] (Bár ha csak ez az egy van ilyen, akkor megtanulható, mint a németben a Herz.)

És az ige szótári alakjához tényleg elég ennyi: csereberél [~t, ~jen, ~ne]?
Mert ugye a múltidő háromféle lehet: végig -Ott; csak E/3-ban -Ott; végig -t. És akkor az ingadozásokról szó se volt. Vagy ezekre van szabály?
Én csak ezt ismerem, de itt nincs recept: http://mek.oszk.hu/01700/01711/01711.pdf
15. oldal, 2. fejezet: "Az ingadozó igei végződések használata".

Author:  szigetva [ 2010. November 23, Tuesday, 10:03 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Vannak még ilyen trükkösek: pl. barátja, de barátai.

Author:  Dombi Károly [ 2010. November 23, Tuesday, 8:41 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Egyszer elméláztam azon, hogy mi lehet a főnév szótári alakja, és általában tényleg elég az alanyeset mellé a tárgyeset és az E/3 birtokos személyjel, mert ugye ez utóbbi sokszor megjósolhatatlan, az előbbi pedig mutatja a nyitótövet és más huncutságokat.
De találtam egy szót, aminél szerintem kell még a többes szám is: agyar [~ak, ~t, ~a], merthogy a tárgyeset (agyart) alapján "agyarok" lenne a többesszám. A helyesírási szótár szerint ez is, de szerintem meg nem. :) Ha jól emlékszem valamilyen történelmi szövegtárban, vagy hol, rá is kerestem, és David Attenboroug könyvek fordításában kihozta az "agyarak"-at. :)
Az a baj, hogy ha sokat ismételgetem, egy idő után bármelyik alak "jónak" tűnik.

Author:  martonfi [ 2010. November 23, Tuesday, 1:01 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

fejes.lászló wrote:
Bocs, de ez buta etimologizálás.

Nem egészen. Arra mutat ugyanis rá, hogy lényegesen eltér az indoeurópai nyelvek főnévi igeneve a magyarétól. Nem véletlen, hogy Antal nem is ezt tartotta főnévi igenévnek, hanem az -Ás képzős alakot. Ez persze jócskán vitatható, az azért már kevésbé, hogy „valami nem stimmel” a magyar főnévi igenévvel.

Author:  Brain Storming [ 2010. November 22, Monday, 22:47 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Quote:
Magyarul a gyakorlat megvan, csak nem jó helyen keresed.


Jut eszembe.... az Országh-féle nagy Magyar-Angol, szótárban így van... :oops:

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 22, Monday, 20:48 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Ja, és lehet csodálkozni: Grétsynek igaza van, ha egy igealak egybeesik az igetővel, akkor az az E/3. Persze ikes igéknél az sem.

Author:  fejes.lászló [ 2010. November 22, Monday, 20:38 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

martonfi wrote:
Ne feledjük, hogy a magyar főnévi igenév nem is igazán infinitivus: tény, hogy idő-mód jelekkel nem toldalékolható, de személyragozható.


Bocs, de ez buta etimologizálás. Olyan, mintha azt mondanád, hogya amelléknév nem is igazán mellék, mert névszói állítmányként ugyanolyan fő, mint a főnév. Horribile dictu, kijelentheted, hogy a kötőszók is infinitivusok, mert azok sem kaphatnak végződést.

Brain Storming wrote:
... mennyibe telt volna a magyar szótárszerkesztési hagyományban a főnévi igenév után megadni a jelenlegi E/3-as alakot?


Hát mondjuk igénként egy szóba. Ez egy szótárra nézve több oldal is lehet, a szócikkek számától és terjedemlétől függ, hogy arányaiban mennyi. Egyébként van rá példa, de az olyan szótárakban, amelyeket nem (kkizárólag) magyar anyanyelvűeknek készítettek. Pl. Hradský Magyar--cseh szótárában (a prágai Academia és a budapesti Akadémiai Könyvkiadó közös kiadása) olyanokat találunk, hogy csereberél [~t, ~jen, ~ne], vagy csere [~'t, ~'je]. Nyilván úgy vannak kiválasztva az alakok, hogy abból a paradigma többi tagja is kikövetkeztethető legyen. Magyarul a gyakorlat megvan, csak nem jó helyen keresed.

Author:  vad [ 2010. November 16, Tuesday, 22:05 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

szigetva wrote:
Jajj, ne légy már ilyen vad. Egy-két linket lökj ide nekünk! :D

A Wiktionary nem csak európai nyelveket sorol fel, de az első hat (indo)európai nyelvből csak háromra írja valamelyik infinitívuszt.

Author:  vad [ 2010. November 16, Tuesday, 22:00 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
Tehát van olyan lista, ami a szótárszerkesztési címszavak, jelen esetben igék alakját sorolja fel a különböző nyelvek tekintetében?

Nem, én megnéztem a saját fizikai és elektronikus könyvtáramat (magamat is megleptem, hogy van pl. örmény-angol szótáram), gondolom egy igazi könyvtárban nagyjából minden írott európai nyelvre van valamilyen szótár és ezeknek az előszavában le van írva, mik a szótári alakok.

Author:  rebrus [ 2010. November 16, Tuesday, 21:28 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
Csak hasraütésszerűen megnéztem néhány E/3 ---- -ni párt a guglin, csak h képet kapjak felületesen a gyakoriságról, íme:

eszik - 480.000
enni - 1.280.000

megy - 3.360.000
menni - 1.820.000

dolgozik - 1.210.000
dolgozni - 1.140.000

csinál - 2.170.000
csinálni - 1.470.000

tesz - 2.400.000
tenni - 2.780.000

jön - 6.970.000
jönni - 1.220.000

Vigyázni kell, mert az egyszerű szekvenciáknál egy csomó szemét/más nyelvű dolog is kijöhet (pl. senki nem számolná meg az a névelőt a magyarban a guglin egy sima kereséssel).

Megnéztem a magyar nyelvre szűréssel a fentiek közül az elsőt:

eszik - About 468,000 results
enni - About 687,000 results

Az E/3 nem változott (nyilván az sz digráf miatt), az infinitívusz viszont kb. a felére csökkent.

Author:  Brain Storming [ 2010. November 16, Tuesday, 13:09 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Tehát van olyan lista, ami a szótárszerkesztési címszavak, jelen esetben igék alakját sorolja fel a különböző nyelvek tekintetében?

Author:  szigetva [ 2010. November 16, Tuesday, 11:37 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

vad wrote:
Brain Storming wrote:
erről hol tudhatok meg többet?

Könyvtár, internet.
Jajj, ne légy már ilyen vad. Egy-két linket lökj ide nekünk! :D

Author:  vad [ 2010. November 16, Tuesday, 10:05 ]
Post subject:  Re: ige szótári alakja

Brain Storming wrote:
erről hol tudhatok meg többet?

Könyvtár, internet.

Page 2 of 3 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/