Elég furcsa, hogy éppen az atipikus alakok tudnak legjobban meghonosodni ebből a fajtából, és a szabályellenesség válik szabállyá. A 203 ly-os szót tartalmazó listám átnézése után meglepett az is, hogy a mgh. minőség nemcsak a jövevénység függvénye, hanem rendszer szerűen, szigorúan összefügg más szóelemek tulajdonságaival. A -Vly vég -aly/5/, -ály/32/, -Ely/11/, -ely/7/, -ély/27/, -oly/19/, -öly/4/, -uly/1/, -úly/1/, -üly/1/ formában fordul elő. E:nyílt, e:zárt. A mély és a vegyes hangrendű, ly végűekben, ha az ly előtt a mgh. hosszú /-ály, -ély, -úly/, akkor a megelőző msh. olyan, aminek a képzésében részt vesz a nyelv hegye /T, D, S, Zs, Sz, Z, R/: fortély, kvártély, rostély, kastély, fertály, hatály, tartály, osztály, kristály, ispotály, muskotály, sordély, bordély, nadály, hodály, akadály, mordály, súly, aszály, viszály, uszály, király. A borbély és karabély jelent kivételt. Ezektől eltér viszont, az a néhány szó, amelyben a mgh.+ly vég –Ad-ra v. –szt-re cserélhető. Bennük az utolsó előtti msh. azok közül való, amelyeknek képzésében nem vesz részt a nyelv hegye /P, B, F, V, M, ill. K, G, H/: ragály, dagály, apály, aggály, szabály, lapály, és ilyen még a harkály, homály.
Amikor az ly előtt a mgh. rövid /-aly, -ely. –oly/, akkor az előző msh. képzésében nem vesz részt a nyelv hegye /P, B, F, V, M, ill. K, G, H/: sipoly, szipoly, ráspoly, boly, téboly, coboly, tavaly, bivaly, karvaly, moly, zsámoly, komoly, padmaly, sikoly, konkoly, fogoly, bagoly, gally, zugoly, korhely. Kivétel: pisztoly, mosoly, tarsoly, guzsaly. A továbbképzett alakokat és a tulajdonneveket kihagytam a felsorolásból. A többi, ly-t tartalmazó szó is ugyanilyen szabályosságot mutat, és általában a kivételek is indokolhatóak. Tehát, ha a kiejtésben nem is teszünk különbséget j és ly között, a szavak alkatában megőrződött az ly lenyomata.
A magas hangrendű -Vly végű szavak vizsgálatához felbontottam a nyelvhegy részvételével képzett /T,D,S,Zs,Sz,Z,L,R,N/ msh-k A halmazát a zöngés párok A1= /T,D,S,Zs,Sz,Z/, és a páratlanok A2= /L,R,N/ részhalmazára, a nyelv közvetlen részvétele nélkül képzett msh-k B halmazát pedig, az elöl képzett /P,B,V,F,M/ msh-inak B1, és a hátul képzett /H,K,G/ msh-k B2 halmazára. Ennek a kijelölésnek lehet motoros és szenzoros fiziológiai relevanciája is.
Az A, B1 és B2 halmazok uniói: A U B1= /T,D,S,Zs,Sz,Z,P,B,V,F,M,L,R,N/, A U B2 = /T,D,S,Zs,Sz,Z,H,K,G,L,R,N/, B1 U B2= /P,B,V,F,M,H,K,G/ és A U B1 U B2 = /T,D,S,Zs,Sz,Z,H,K,G,P,B,V,F,M,L,R,N/ . A halmazúniókkal tömören leírható a tipikusan kétszótagos, -Vly végű szavak mgh-inak és msh-inak kölcsönös meghatározottsága.
Az -ely/öly végűek utolsó előtti szótagjának kezdőhangja A U B1 eleme, az utolsó szótagjának kezdőhangja A U B2 eleme. Az -Ely végűek utolsó előtti szótagjának kezdőhangja B1 U B2 eleme, az utolsó szótag kezdőhangja pedig, A U B1 U B2 eleme. A csermely első szótagjának első hangja eltér a szabálytól. Ezen felül, mind a 108 -Vly végű szóra tendencia szerűen jellemző, hogy az utolsó és az utolsó előtti szótag kezdőhangja nem tartozik ugyanabba az A, B1, B2 halmazba. A két megszorítás együtt azt eredményezi, hogy az -ely/öly végűekben az A halmazba tartozó szótagkezdetek előtt B1 halmazba tartozó szótagkezdet áll, az A halmazba tartozó szótagkezdetek után pedig, B2 halmazba tartozó szótagkezdet áll. Kivétel: zsindely.
Szoros kapcsolat van a -Vly vég mgh-ja és az előző szótag hangtani felépítése között. A magas hangrendű szavak -Vly vége -ély, -Ely, -ely, -öly lehet. -ély vég /19 szó/ előtt a szótag mgh-ja E. Kivétel: személy, tökély. -Ely vég /11 szó/ előtt a szótag mgh-ja E vagy é. Kivétel: hüvely. -ely vég /8 szó/ előtt a szótag mgh-ja nem lehet E. Kivétel: tengely. -öly vég /4 szó/ előtt a szótag mgh-ja ö.
A mély -Vly végűekben az utolsó előtti szótag mgh-ja megfelelésben van a szótagkezdő msh-val. O mgh. előtt a msh. a B1 U B2 eleme /11 szó/. Kivétel: coboly. I és Á mgh előtt a msh. az A U B1 eleme /13 szó/. Kivétel: király, kristály. A és U mgh. előtt a msh. az A U B2 eleme /18 szó/. Kivétel: bagoly, paszuly.
Az ly-t tartalmazó szavak közül Cly torlódást tartalmaznak: máglya, boglya, fáklya, csáklya, csuklya, szabja, csoroszlya, béklyó, toklyó, gereblye, dereglye. lyC torlódást tartalmaznak: mályva, pelyva, golyva, holyva, pulyka, susulyka, fuszulyka, domolykó, bolyhos, molyhos, golyhó, kályha, ölyv, hüvelyk, dölyf, selypít. Toldalékfelvétel torlódást indukál a bagoly, fogoly, bögöly és a selyem, sulyom, sulyok, sólyom, kölyök, petrezselyem, kehely, pehely szóban. Az ly tehát, mindkét oldalról a B halmaz elemeivel torlódik.
Most sikerült ágyúval verébre lőnöm, de remélem, hogy azt legalább eltaláltam, és remélhetően az ly-os szavakban látható szigorúbb rendezettséget ugyanezekkel az eszközökkel összefüggően le tudom majd írni. Úgy látom, hogy van egy olyan szabályrendszer, amire visszavezethetőek olyan szétszórt jelenségek, hogy pl. –ely vég mindig poétikai hosszú szótag után áll, az –Ely előtt viszont, csak a csermely szóban van két msh.., és a végződéssel szabályos összefüggésben szélsőségesen monoton ill. szélsőségesen antiharmonikus a szavak mgh-összetétele. Ezek a szabályosságok akkor tűnnek csak fel, ha megkülönböztetünk nyílt és zárt e hangot, és a j-t és ly-t sem keverjük össze.
Last edited by kontár on 2010. October 23, Saturday, 4:35, edited 20 times in total.
|