Bocs, szerintem ez a kiáltvány alapvetően valami nagyon jót és fontosat mond, és ehhez képest elenyészőnek tartom a kifogásolt dolgokat. Szerintem vannak rájuk válaszok, és egy csomót már itt a NYELVÉSZ-en is megbeszéltünk, szóval rövid leszek.
varasdi wrote:
Szerintem a 2. pontban az van, hogy "legyünk könnyen felfoghatóak", ne használjunk nyelvészeti kategóriákat. A 6.-ban meg az, hogy "használjuk a nyelvészet kutatási eredményeit". Ha ez csak azt jelenti, hogy pl. vegyük figyelembe a (most mondok valamit) a hangsúly eloszlására vonatkozó ismereteket a szabályzat megfogalmazásakor, akkor nincs ellentmondás. A szöveg írója nyilván így értette a dolgot. De nekem egyből az jutott az eszembe, hogy hogy az ördögbe fogjátok körülíráshegyek nélkül megfogalmazni a szabályokat, ha azokat tényleg nyelvészeti ismeretekre akarjátok építeni, de közben kínosan kerülitek a nyelvészeti fogalomkészlet (ezt takarná a "kategória", ha jól értem) használatát? De ez érdekes kihívás, kíváncsian várom, hogyan bírkóztok meg vele.
Jól érted, ahogy a szöveg írója értette, és így valóban nincs ellentmondás. A
használ kétféle értelmezéséről van szó (télleg kétféle?): az egyik, hogy a szabályok szövegében milyen "nyelvészeti" kifejezéseket
használjunk, a másik, hogy a szabályok megfogalmazásához, előzetesen, a meggondolásaink során milyen meggondolásokat
használjunk. Pont úgy van, ahogy érted, és a kihívás nem is ez a dologban. Mondok egy példát: szerintem empirikus kutatással kideríthető, hogy az emberek mennyire, mikor hallják a hangsúlybeli különbségeket; a szabályzatban pont ott szabad hangsúlyozásra hivatkozni, ahol a vizsgálatok szerint az emberek megbízhatóan hallják, ezért kell ezt előzetesen megkutatni.
varasdi wrote:
Szerintem nem szabad egy "exoterikus", az iskolásoknak vagy laikusoknak szóló, és egy "ezoterikus", a beavatott tipográfusoknak szóló szabályrendszert is készíteni. Ha már a 2. pontban a közérthetőséget tűzitek ki célul, akkor ne tegyetek majd úgy, mintha lenne egy felszíni meg egy mélyebb rétege ennek a dolognak, amely utóbbit az átlagembertől nem is lehet számonkérni.
Nem egészen ez a meggondolás mögötte, hanem az, hogy milyen igényeket támasztanak az emberek a helyesírással szemben. Pontosan tudjuk, hogy nagyon sokak igénye egy teljesen precíz szabályozás, pl. a kartográfusok tudni akarják, hol lehet megnézni, hogy mit hogy kell pontosan írni egy térképen. Ez egy szabványosítási feladat, olyan, mint a műszaki szabványoknál, télleg nagy igény van rá. De hüjeség az iskolában ilyen szabványokat tanítani, ott egészen másra van szükség, a szövegalkotás segítésére, arra, hogy tanulják meg, hogy kell illendően és felhasználóbarát módon szöveget írni, hogy könnyű legyen olvasni stb. Szóval nem arról van szó, hogy ugyanannak van egy felszíni meg egy mélyebb rétege, hanem különböző célokról és az ezeket szolgáló teljesen különböző eszközökről van szó.
varasdi wrote:
Abba ne menjünk bele, hogy ki a nyelvész és ki nem, de nekem furcsa, hogy ennyire implikálja a szövegíró, hogy az eddigi szabályzatokat nem nyelvészek írták.
Nem látom okát a finomkodásnak. Egyébként ők maguk folyamatosan megkérdőjelezik a mi hozzáértésünket, legalább attól ne legyünk eltiltva, hogy akkor mi is legyünk egy kicsit szemetek...
varasdi wrote:
Igen, szóljanak is bele. Amit nem látok még az az, hogy hogyan. De valaki említette a célzott fórum létrehozását, ez jó ötletnek tűnik.
Igen, én is ien internetes formában gondoltam, de nem is annyira fórumszerűen, mint inkább kérdezz--felelek alapon, legyenek kötelesek az új szabályzat szerzői mindenféle kérdésre válaszolni, megvédeni magukat vagy változtatni az álláspontjukon.