NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

Balatonőszöd?
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=24&t=388
Page 3 of 4

Author:  gyepü [ 2007. January 31, Wednesday, 12:16 ]
Post subject: 

Quote:
erik.svoboda:
a nyelvi változás független az oktatás színvonalától, és a helyesírás is időről időre változik, arról nem is szólva, h nem szentírás.


Quote:
szigetva:
Ez nem az oktatáson múlik, minden nyelv mindenkor változik. Az oktatás egyik bűne éppenséggel az, hogy elhiteti a gyerekekkel, hogy a helyesírás irányadó a kiejtésben.


1. Két gyerekem összesen öt iskolába járt, és a magyar nyelv okatása sehol nem volt kielégítő. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a gyerekek keveset olvasnak, szövegértésük nagyon gyenge. Ez nem most kezdődött, és a "sajtómunkások" utánpótlását is ők jelentik.
2. Az újságokban, rádió- és tévéműsorokban, kiadott, lektorált(!) könyvekben található borzasztóságok alapján (az idegenből fordított rémségekről most nem is szólnék) a folyamat már régóta tart.

Mindkettőtökkel egyetértek, persze, hogy változik a nyelv, de szerintem más a spontán változás, és más a tudatlanságból fakadó, sajtó által széles körben terjesztett nyelvrongálás.

Author:  szigetva [ 2007. January 31, Wednesday, 10:46 ]
Post subject: 

A hangsúlyos, elsőszótagbeli i, u (talán ü, de arra most nem jut eszembe példa), nyúlik: pl. Tíbor, ún. Ez nem az oktatáson múlik, minden nyelv mindenkor változik. Az oktatás egyik bűne éppenséggel az, hogy elhiteti a gyerekekkel, hogy a helyesírás irányadó a kiejtésben.

Author:  erik.svoboda [ 2007. January 31, Wednesday, 10:43 ]
Post subject: 

Quote:
Kezdenek beérni a tönkrement oktatás gyümölcsei...


Kedves gyepü!

Mire gondolsz? Mert a nyelvi változás független az oktatás színvonalától, és a helyesírás is időről időre változik, arról nem is szólva, h nem szentírás.

Author:  gyepü [ 2007. January 31, Wednesday, 10:40 ]
Post subject: 

Sziasztok!
Nem nyelvész vagyok, csak fordító, és már majdnem beírtam egy újságba a Balatonőőőőőőszöd miatt, amikor rábukkantam erre a fórumra.
A dolog szépsége, hogy egyetlen "megfogható" hivatkozásom, a helységnév-tábla állítólag a közelmúltban megváltozott Balatonőszöd"-re. A kör bezárult.

Bizonyára számos jó oka lehet annak, hogy a nyelv változásával miért kezdenek valamit másként írni, de ezek egyike a sima emberi hülyeség. Ugyanis például újabban Bibó István nevét többször hallottam rádióban/tévében "Bííííííbó"-nak ejteni.

Kezdenek beérni a tönkrement oktatás gyümölcsei...

Author:  zsigri [ 2006. October 23, Monday, 22:41 ]
Post subject: 

tokidoki wrote:
Igen, de én a Gyula példájára írtam ezt válasznak. Az Őszöd (?) télleg valami más, mintha senki nem tudná, mi a "helyes" változat (ld. a falujelző táblát, ott se tudták eldönteni).

Azt kéne tudni, hogy van-e az Öttömös-nek hallás után elsajátított köznyelvi kiejtése. Én nem tudok róla. Aki térképen találkozik vele először, az nyilván hosszú t-vel mondja, de az nem a fülével tanulja a szót, hanem a szemével.

Author:  fejes [ 2006. October 10, Tuesday, 21:32 ]
Post subject: 

Quote:
Azt is megfontolandónak tartom, hogy az országos telefonkönyvben 11 Ösz(né), 2 Ösze és 5 Öszi/Öszy bejegyzés van rövid ö-vel.


Szerintem a vezetékneveknél ez nem sokat jelent, ott elég sok az eltérés a kiejtéstől (l. még Eötvös, Eörsy...). Ráadásul ezekben elég nagy az elírásokból fakadó ingadozás, akit ugyanis egyszer rosszul anyakönyveztek, az úgy is marad, hacsak nem kér módosítást. Egy ismerősöm maga is úgy tudta, h a családja Nyiri-nek írja a nevét (bár [nyíri]-nek ejtik), és évtizedeken át így használta, míg rá nem jött, hogy mégis Nyírinek kell írni. A saját nevét!

Földrajzi neveknél, legalábbis a magyaroknál, viszont elvileg nem lehet ilyen, a kiejtés szerinti írásmód érvényesül.

Author:  LvT [ 2006. October 10, Tuesday, 11:41 ]
Post subject: 

kalman írta wrote:
De az Őszödnél nem értem ennyire a motivációt.


Úgy tűnik, a dolog nemcsak erre az egyetlen helynévre szorítkozik. Az 1903-as településjegyzék http://konyvtar.ksh.hu/helysegnevtar/1902/index.html legalábbis Ugocsa vm.-ben is ismer egy rövid ö-vel írt Öszödfalva tanyát.

A nem távoli Öskü és Ősi nevét egyaránt a birtokos Szalók nemzetséget alapító Ős(bő) vezér nevére vezethető vissza. Az Öskü névben megrövidült is a szókezdő ő. Ez talán magyarázható azzal, hogy zárt szótagban áll, szemben az Őszöd [öszöd] nyílt szótagjával. Azonban az 1913-as településjegyzék szerint http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=^Osod Ösöd is van (ma Sudince, Szlovákia), ugyanebből az alapnévből.

Azt is megfontolandónak tartom, hogy az országos telefonkönyvben 11 Ösz(né), 2 Ösze és 5 Öszi/Öszy bejegyzés van rövid ö-vel.

Ennek alapján a korábbi motivációk mellé felvetném azt, hogy bizonyos helyeken ez a szó nem került-e az tűz ~ tüzes paradigma hatása alá. Az etimológiai irodalom szerint az ős szó tőhangzója is eredetileg rövid volt, tehát itt is kellett egy ős ~ ösi fokkal számolni, mielőtt a tőkiegyenlítődés a hosszú mgh.-s variáns javára meg nem történt. A köztes fokok a közszói analógiás folyamatok által nem annyira érintett tulajdonnevekben megmaradhattak. – Ekkor persze az [öszöd] ejtésnek kell elsődlegesnek lennie, az Őszöd írásmódnak pedig etimologizálónak.

Author:  szigetva [ 2006. October 9, Monday, 15:51 ]
Post subject: 

fejes wrote:
Szerintem a luk Pesten is tök általános. Nem is értettem gyerekkoromban, miért nem lehet így írni, ha egyszer így ejtjük. (Na jó, most sem értem.)
Mert az egyetlen ly-nal kezdődő szó. Hova jutnánk, ha ezt is feladnánk! (Amúgy nekem is [luk], de [zsemle], [gereble] is.)

Author:  fejes [ 2006. October 9, Monday, 15:23 ]
Post subject: 

Quote:
Engem kicsit arra emlékeztet, amikor annak idején Ónodi Henrietta nevét hol [ónodi]-nak, hol meg [onódi]-nak mondták a riporterek.


Nekem speciel [ónód(i)] :-)

Quote:
de kicsit meglepne, ha ott általános intervokális degeminálódás volna


Nem kell általánosnak lennie, elég a tendenciaszerű. Bár a Magyar dialektológia szerint intervokális helyzetben inkább a nyúlás, mint a rövidülés jellemző, utóbbi inkább idegen nyelvű környezetben (Kassa környékén, a Vajdaságban) fordul elő.

De lehet, h analógia, csak nem tom, mi lenne a példa, talán az atomos? :?

Quote:
a lyuk határeset, talán mindkettő


Szerintem a luk Pesten is tök általános. Nem is értettem gyerekkoromban, miért nem lehet így írni, ha egyszer így ejtjük. (Na jó, most sem értem.)

Author:  tokidoki [ 2006. October 9, Monday, 11:32 ]
Post subject: 

szigetva wrote:
De szerinted az öttömösiek az Ottó-t is [otó]-nak ejtik? (Nekem fogalmam sincs, de kicsit meglepne, ha ott általános intervokális degeminálódás volna, míg -- gondolom, de megint csak anélkül beszélek, hogy utánanéztem volna -- az [újhel]-t ejtő újhelyieknél [luk], és [helzet] van.)


Nem, nem gondolom, h általános degeminálódás lenne, de tapasztalatom szerint az Újhely környékiek sem feltétlenül ejtik az ly-t l-nek mindenhol. A helyzet pl. tutira [j]vel van, a lyuk határeset, talán mindkettő. De szívesen elicitálok majd konkrét példákat, ha találkozom az informánsaimmal. :)

Author:  szigetva [ 2006. October 9, Monday, 10:28 ]
Post subject: 

tokidoki wrote:
Igen, de én a Gyula példájára írtam ezt válasznak.
De szerinted az öttömösiek az Ottó-t is [otó]-nak ejtik? (Nekem fogalmam sincs, de kicsit meglepne, ha ott általános intervokális degeminálódás volna, míg -- gondolom, de megint csak anélkül beszélek, hogy utánanéztem volna -- az [újhel]-t ejtő újhelyieknél [luk], és [helzet] van.)

Author:  tokidoki [ 2006. October 9, Monday, 10:27 ]
Post subject: 

kamperg wrote:

Totál off, de Sátoraljastb. esetében az még az érdekes, hogy a helyiek nem Újhelyent mondanak, mint mi autszájderek tennénk, hanem Újhelybent.
ON.


Nemtom, én autszájderként azt mondtom, h "Sátoraljaújhelybe megyünk". Bár most, ahogy leírtam, el is bizonytalanodtam...
Kisvárda is hasonló, amit sztem "hivatalosan" úgy mondunk, h Kisvárdán lakik, de a helyieknek meg Kisvárdába, pláne Várdába' lakik.

Author:  tokidoki [ 2006. October 9, Monday, 10:22 ]
Post subject: 

szigetva wrote:
Az ilyenek nekem is eszembe jutottak, de szeritem nem érnek. Akkor azt is mondhatjuk, hogy [szöged], meg [salgótarjón] (értitek, mire gondolok).


Igen, de én a Gyula példájára írtam ezt válasznak. Az Őszöd (?) télleg valami más, mintha senki nem tudná, mi a "helyes" változat (ld. a falujelző táblát, ott se tudták eldönteni). Engem kicsit arra emlékeztet, amikor annak idején Ónodi Henrietta nevét hol [ónodi]-nak, hol meg [onódi]-nak mondták a riporterek.

Author:  kamperg [ 2006. October 9, Monday, 8:38 ]
Post subject: 

tokidoki wrote:
Télleg, most jut eszembe, h amit mi Sátoraljaújhelynek mondunk, a végén j-vel, azt az ottaniak meg a környékiek úgy ejtik, h Újhel.


Totál off, de Sátoraljastb. esetében az még az érdekes, hogy a helyiek nem Újhelyent mondanak, mint mi autszájderek tennénk, hanem Újhelybent.
ON.

Author:  szigetva [ 2006. October 9, Monday, 8:29 ]
Post subject: 

Az ilyenek nekem is eszembe jutottak, de szeritem nem érnek. Akkor azt is mondhatjuk, hogy [szöged], meg [salgótarjón] (értitek, mire gondolok).

Page 3 of 4 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/