NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2019. December 7, Saturday, 23:09

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 174 posts ]  Go to page Previous  1 ... 8, 9, 10, 11, 12
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 4, Friday, 23:03 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
Hát igen, ebben a mai világban már a helyesírásban sem bízhat az ember :)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 4, Friday, 20:21 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Gyönyörű példa, csak gratulálni tudok!

Azt viszont nem tudom, hogy mennyire igazít el a helyesírás, hiszen a vízit is vizinek mondjuk. Ha az ember tudja is, hogy a vizi-t vízinek kell írni, nem biztos, hogy feltűnik, ha nem úgy látja. De ha fel is tűnik, gondolhatja, hogy hiba. Ha meg a helyesírási szótárakat nézi, azt hiszi, hogy valami kivétel, pl. elhomályosult összetétel. Ilyen kivételek, egyenetlenségek bőven vannak a helyesírásban.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 4, Friday, 19:50 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
vizigót: szerintem eleinte mindenki azt gondolja, hogy ez a vízzel függ össze, és sokan később is úgy maradnak (pedig a helyesírás itt is egyértelműen eligazít :D )


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 4, Friday, 11:56 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
Érdekes kérdés, hogy mi lenne a határ a népi / naiv / laikus stb. szómagyarázat és a rossz etimológia között? Nyilván éles határ nincs. Ráadásul egy csomó közkeletű téves etimológia többé-kevésbé szakmunkának nevezhető forrásokból ered.

De ha már téves etimológiáknál tartunk,

Quote:
Babits Mihály: Káp isten
Nyelvtudományi humoreszk

Nem, még nem haltak ki, sőt ott találjuk, ahol legkevésbé vélnők őket. Rokonok ők, régi nemes család ivadékai mind, tősgyökeresen magyar családé. Papi áhítat száll e családban örökül; hasonlatosak hindu varázslókhoz: adj nekik egyetlen narancsmagot, s szemed láttára percek alatt narancserdőt varázsolnak elő! Csakhogy nekik a magyar szó az, ami a hindunak a narancsmag. Minden kis szó csodálatosan kihajt, oszlik, elágazik és továbbsarjadzik, mihelyt ők a késük alá veszik.

– Elgondolkodtam: ihar, juhar… – mondta nekem nemrég egy fiatal költő: a legkülönbek egyike, egyébként, azok közt, akik a régi naiv gyökeres magyarságot s szépséget modern értékké tenni törekszenek. Előtte kincs és kincset rejt minden, ami magyar, a legkisebb szó is. Adj hát neki egy szót, elgondolkodik, és előveszi kését, mint a bojtár, ha egy szép vesszőt lát: – ihar, juhar…

– Úgy mint: iszalag, juszalag…

– Úgy van: iszalag, juszalag. Világos, hogy a juhval van összefüggésben, mint a juszalag is: juh-szalag. De hát mi köze az iharnak a juhhoz, és mi az az ar: juh-ar? Ki felel meg erre?

S láttam a szemében megvillanni a varázslók szemeinek lángját.

– Megfelel maga a juhar termése; amelyik a juh körméhöz hasonlít. Úgy van: a magyar szó fest, és pontosan fest. A magyar természetimádó volt, és ismeri a természetet. Ez a hasonlóság feltűnt neki. Íme, a nyelv titkai. Az ar: köröm, és juh-ar: juh-köröm! S megerősítik ezt az -ar végű igék, amelyek mind valami körömmel történő műveletet jelentenek, mint: vak-ar, kap-ar…

– Tak-ar…

– Tak-ar – mondta utánam, észre sem véve az ártatlan csúfolódást, amivel ezt a szót fölvetettem. Istenem! Egy kis ártatlan csúfolódás legtermészetesebb joga és kárpótlása a szegény józannak, hitetlennek, aki irigyli a lángoló mágust. A fő, hogy a mágusok faja még nem halt ki. Én magam is, bevallom, föllelkesedtem a számos példán, lángot fogtam a lángnál, s kutatni kezdtem a magyar nyelv csodálatos titkait. Mi mindent mond a nyelv, annak, aki rá figyel és érteni tud! A mágusok tanítványa lettem. Fáradozásaimat siker koronázta, s némi vezeklésül hadd közöljem itt kutatásaim eredményét, mely hivatva van a magyar ősműveltség egy homályos pontjára világosságot deríteni. Ím, hát a varázslat: hókuszpókusz…

Alig lehet a nyelvészeti spekulációnak izgatóbb és eredménnyel kecsegtetőbb feladata, mint hogy a nyelv legrégibb rétegeiben megtalálja nemzetünk ősi vallásának nyomait, melyet a keresztény papok oly emléktelenül kiirtottak. Mint földünk sötét kőzetei az őstenyészet óriásait, mint a lélek tudat alá süllyedt mélyei a gyermekfantázia rémvilágát, úgy őrzik meg a nyelv elmosódott képletei a kihalt pogányság maradványait. Ipolyi Arnold és mások el is indultak ezen a nyomon, de eredményeik nem elégíthettek ki. Bizonyára semmi sincs, ami annyira betöltené a primitív népek egész kedélyét, mint a vallási képzetek; s eleve valószínűtlen volt előttem, hogy ezek a képzetek csak azt a néhány határozatlan nyomot hagyták volna a nyelvben – mely tudvalevőleg a lélek hű tükre –, amit az eddigi vizsgálók megtaláltak. Hogy lehet például, hogy a magyar nyelv nem őrizte meg egyetlen ősmagyar istennek nevét sem? A germán mitológia névlajstroma összeállítható a hét napjainak német neveiből, de ki tud megnevezni akár egyet is – homályos lehetőségeket, kétes hipotéziseket nem számítva – azok közül, akiket a magyar primitív évszázadain át imádott?

Úgy véltem, ezen a csapáson sikerrel kell járni a keresésnek.

Így okoskodtam: a magyar természetimádó volt, s a földművelést úgy tanulta meg hosszú vándorlásai alatt. A primitív nép minden tanulást, minden kulturális haladást istenek nevéhez fűz; a természetben lakó Hatalmak nevéhez, akik őt a természet kincseinek felhasználására, a természet leigázására megtanítják. Így volt a görög is, mely a gabonát még késő korban is Démétérnek nevezte a földművelés istennőjének nevéről. Kérdés: nincs-e a természet adományainak magyar nevei közt olyan, mely az ajándékozó istenség nevére utal? Nincs-e például valamely növénynév ilyen, vagy hagyomány, szójárás valamely növényről?

Amint ezt a kérdést fölvetettem, azonnal eszembe jutott a káposzta neve. Ki ne ismerné azt a tréfás szólást, hogy a káposztát Káp hozta? Gyermekkorunktól fogva sokszor mulattunk a népetimológián, mely szerint ezt a növényt bizonnyal valami Káp nevű ember honosította meg hazánkban. De ami tréfás népetimológiának látszik, gyakran csak elfeledett emlék, ősi hagyomány, melynek igazi értelme kiesett a tudatból. Hátha így van ebben az esetben is? S hátha az, akiben a mai hagyomány csak Káp nevű embert képes látni, tulajdonképpen egy Káp nevű isten, az ősmagyaroknak valamely földművelési vagy természeti istene.

Az ötlet nem olyan különös, amilyennek látszik. Ne feledjük, hogy a magyar konyhakert legmagyarabb terményéről van itt szó; nem vált-e a töltött káposzta nemzeti ételünkké? Nem kínálkozó föltevés-e, hogy egy ilyen régi nemzeti eledelt maga az isten, valamely nemzeti isten ajándékozott a magyaroknak?

Mindazonáltal nem mertem a feltevést egyetlen támaszpont alapján kockáztatni, míg meg nem győződtem, hogy egyéb tények is megerősítik. Körülnéztem a nyelv egész területén, s íme, adat adat után szinte magától sorakozott a szemem elé, s valósággal kiáltva hívták föl magukra figyelmemet, míg teljes bizonyossággá érlelődött bennem a gyanú: őseink egyik istenét fedeztem fel!

Először is: ha csakugyan volt Káp nevű isten, kellett lenni szent helynek is, ahol kiváltképpen őt tisztelték. Nem találnám-e meg a szent helyek elnevezései közt a Káp névnek nyomát? Azonnal eszembe ötlött a kápolna szó. Nyilvánvaló, hogy a feltevés, amely ezt a latin capellával hozza összefüggésbe, nagyon bizonytalan és kezdetleges etimologizálás, nem sokkal komolyabb, mint mikor Anonymus a Dést Deusból származtatja. Valószínű-e, hogy a pogány magyar, aki a keresztény fogalmakra szívesen alkalmazta az ősi pogány elnevezést, eldobta volna azt, éppen e legmezeibb szent helynek elnevezésénél, mely pedig a természetimádó régi vallás szent helyeihez legközelebb állhatott. Mert a kápolnák máig is többnyire mezőkön, szántóföldeken, erdőkben s hegyek közt találhatók, vagyis éppen azokon a helyeken, ahol az ős Káp istennek szentélyei állhatták valaha. Mi tehát az a kápolna? Valószínűleg annyi, mint: Káp-kolna. A présházakat, szőlőhegyek között emelkedő kisebb épületeket máig is kolnának nevezik sok helyütt, s mindannyian ismerjük Vörösmarty versét:

Be szép vagy, kolna, Ménes oldalán:
Borod sötét, mint a cigányleány…

A magyar kereszténység egyébiránt több más szavában is megőrizte a régi pogány Káp elfeledett nevét. Ezek közé tartozik bizonnyal a káplán is, mely arra látszik vallani, hogy az ős Káp tiszteleténél papnők, szüzek is szerepeltek (Káp-lány). S a legújabb időkig kápsáló barátoknak hívták azokat a kolduló szerzeteseket, akik faluról falura járva kosaraikban zöldséget, főzeléket, szóval mezei termékeket kéregettek össze a lakosságtól, ebben a szokásban nyilván a mezei Káp papjai által gyűjtött áldozati zsengék emléke maradt meg.

Milyen lehetett a Káp isten tisztelete? Erre nézve felvilágosítást ad ez az ige: káprázni. A régi magyarok rítusa sámánizmus volt; a sámán vagy bűvös ember isteni ihletbe, valóságos trance állapotba jött. Tudósaink, akik a rokon népek vallását tanulmányozták, jól ismerik a sámánok révült, őrjöngő zenéjét, melyben a boszorkányos gyorsasággal vert dob szava dominál. Mindez eléggé elárulja, hogy az ihlet külső megjelenésében a remegés formáját öltötte, az isten rázta papját, mint Apolló a Pythiát, vagy ma is, a quackerek ihletett prédikátorait a Szentlélek. Ezért nevezték a Káp isten ihletését káprázásnak (Káp-rázás). Az ihlett ember víziókat látott, melyeknek káprázat volt a nevük. A szó ebben az értelemben máig megmaradt.

Olyan szavunk is van, mely a Káp-tisztelet lassú kihalásának emlékét őrzi. Mikor a kereszténység terjedni kezdett Magyarországon, ez új vallás papjai várakba tömörültek, s keresztény centrumok keletkeztek az egyes püspökségek körül. Ezeket a helyeket, ahol Káp istent többé nem tisztelték, káptalanoknak nevezték.

Mindazonáltal a Káp-tisztelet homályos emléke sohsem veszett ki egészen népünkből. Sőt modern városi nyelvünk is bizonyságot tesz róla, hogy a mai elfajzott, elvárosiasodott magyar lélekben is él valami tudat alatti, de annál erősebb érzése a Káp isten iránti tartozásnak és lekötelezettségnek. A várost a falu táplálja, s a városi ember minden élelmét, élete fenntartását a mező terményeinek köszönheti. Szíve mélyén érzi ezt, tudja, hogy Kápnak, a mezők istenének adós mindennel, amije van, s minthogy minden érték fokmérője és szimbóluma gyanánt a pénzt tekinti, ha nagyobb összegű készpénzt lát, áhítattal sóhajtja:

– Kápé!

Azt hiszem, az érvek e tömegével szemben senki sem kételkedhetik tovább, hogy az ősmagyar Pantheon egyik fontos mezei istensége Káp volt. S a nyelvész avval a büszke öntudattal teheti le értekező tollat, hogy egy istennek adott életet.


(Persze én lusta lettem volna begépelni, innen nyúltam le: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9088389)

Egyébként Sziget, ne keseregj, jó társaságba keveredtél, Babits is pontatlanul használja a népetimológia terminust! :)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 4, Friday, 0:12 
Offline

Joined: 2004. November 17, Wednesday, 18:58
Posts: 737
Location: Budapest
Bár ez közismert, de azért ide tartozik, hogy a keresztény szóról még művelt felnőtt keresztények is hajlamosak azt hinni, hogy a keresztből ered. (Persze lehet hogy valamikor itt is bejátszott egy népetimológia.) És persze sokáig én is azt hittem :)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 3, Thursday, 23:53 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Milyen igaz! Atirtam a cimet. Az itt gyulo adatokat intro oraimon fogom felhasznalni.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2005. March 3, Thursday, 20:01 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 23:20
Posts: 584
Location: http://fu.nytud.hu
A topik címével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a bevezető hozzá?szólásban említett dolog nem népetimológia, hanem népi etimologizálás, laikus szófejtés, naiv szómagyarázat stb. A népetimológia ugyanis mint szakterminus már lefoglalódott arra a jelenségre, amikor az ilyen szófejtési próbálkozás egy-egy szó alakjának megváltozásával jár:

peronoszpóra > fenerosszpora
kalmopirin > kalmópüré
? kara gatna 'fekete madár' > kárókatona
parafenolszulfát > parafenoménszulfát (szemtanú nyilatkozata egy kamionbalesetnél)
intarzia > interzia
bacon ?[bacon], ?[bakon], ?[békön] > bakonyi!
Tupperware > tuppervári!
hulahopkarika > hullahoppkarika
helyszínelés > helyszínlelés
or. kanféti > konfetti
Commodore > komondor

és persze a klasszikus: spaminyongomba > sampiongomba

Az egész az úgy-is-lehet-mondani-csak-nincs-semmi-értelme elvére épül. Kedvenc nyelvtanunk néhány más példa mellett megállapítja, hogy "Ma az ilyenfajta szóértelmesítés visszaszorult." (MG 343.), amit a fenti példák ugyebár fényesen igazolnak.

Ami a Sziget által említett téves etimologizálást illeti, egy ismerősöm említette, hogy valamikor huszonvalahány éves korában döbbent rá, hogy az ideiglenes nem valami rejtélyes jövevényszó, hanem az időből van. Jómagam egyzser alaposan elgondolkodtam, milyen eredetű szó lehet a műsor (hiszen a benne levő hangrendi anomália jól mutatja, hogy csak idegen lehet :oops:.)


Top
 Profile  
 
 Post subject: Re: népetimológiák
PostPosted: 2005. March 3, Thursday, 17:12 
Offline

Joined: 2004. November 11, Thursday, 12:46
Posts: 1080
szigetva wrote:
Én nagyon sokáig azt hittem, hogy a juss az, ami valamiből jut. Nemrég jöttem rá, hogy ez nem így van.


Valahai latinszakos létedre csodálom! :-)

De logikusabb a jut-juss párhuzam, elismerem. Ráadásul jelentésileg is jól összehozható (megadjuk neki azt amit juttatni kell, a jussát).


Top
 Profile  
 
 Post subject: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések
PostPosted: 2005. March 3, Thursday, 16:10 
Offline

Joined: 2004. November 10, Wednesday, 18:20
Posts: 2183
Én nagyon sokáig azt hittem, hogy a juss az, ami valamiből jut. Nemrég jöttem rá, hogy ez nem így van.


Last edited by szigetva on 2005. March 3, Thursday, 23:51, edited 1 time in total.

Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 174 posts ]  Go to page Previous  1 ... 8, 9, 10, 11, 12

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 2 guests


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group