NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

laikus szómagyarázatok, naív szófejtések
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=23&t=110
Page 1 of 12

Author:  Brain Storming [ 2011. June 3, Friday, 22:50 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Honnan ered a "LÉGY" szavunk?

A Virtus.hu egyik nyelvészeti Eric Von Daniken-je szerint a "LÉ" szavunkból... :wink:
http://izes.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=106616

Author:  Brain Storming [ 2010. September 6, Monday, 9:41 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Látod, ez fel sem merült, pedig ez talán még logikusabb lenne :!: :wink:

A vitában a hegyi, elsősorban az Erélyi hegyi forrásokat hozta fel a másik fél, mondván, h ott rengeteg szénsavas ásványvízforrás létezik, amik szte ugyanúgy pezsegnek a felbukkanásukkor, mint a szódavíz... Ehhez azonban kb hatszor annyi szén-dioxidnak kellene lennie feloldódva a vízben (még a savanyú borvízben is ennek az ötöde, hatoda van), amire csak 4-6 atmoszféra nyomás mellett van lehetőség, stb. Az érvelő azt hihette, h a bolti ásványvíz attól a szén-dioxidtól pezseg, ami még az előbukkanásakor benne volt... :wink: Azt hihette, h az ásványvizek a szén-doixid miatt ásványvízek...
Vagyis a hegyi forrásvizek nem pezseghetnek úgy, mint a szódavíz, legalábbis nem a gázkiválástól, legfeljebb attól, h feltöréskor levegő keveredik el bennük. Ez valóban kinézhet úgy, mintha forrna.

A termálvízforrások nem merültek fel - még nálam sem, holott én olyan helyen lakom (Dél-Alföld), aminek a környékén rengeteg ien van.

Author:  fejes.lászló [ 2010. September 6, Monday, 6:34 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Én arra tippeltem volna, hogy a forrás eredetileg csak a hőforrásokat jelölte, és onnan terjedt át a hideg vízű forrásokra is. :)

Author:  Brain Storming [ 2010. September 6, Monday, 0:55 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

fejes.lászló wrote:
Mint a nyelvészfórum egyetlen TESZ-tulajdonosa tisztelettel jelentem, h a forrás a TESZ szerint a forr igéből származik, annak ugyanis volt egy korábbi, mára elavult 'forrásként előbuzog' jelentése.


Jó, h ezt előhoztad, mert akivel vitába keveredtem ezzel kapcs, azt állítja, h a források onnan kapták ezt az elnevezést, h a forrásoknak úgy néz ki a belőlük kiváló gázoktól, mint amikor a szódavíz pezseg. Megmagyaráztam neki részletesen, h ez miért geológiai nonszensz, és h sztem a forrás elnevezést legfeljebb a forrásban lévő vízhez hasonló viselkedésük miatt kaphatták...

Szóba került még az is, a forrásban lévő víz az szerinte csak "buzoghat", és nem "bugyoghat" - a "bugyogás" gondolom az, amikor nagyobb buborékok pukkannak szét a folyadék felszínén, ami meg is történik, amikor nagy mennyiségű vizet forralnak. A buzogást ien jelentésben én ugyan nem hallottam, de felőlem a forrásban lévő víz buzoghat is... ámbátor az áradásokkor a töltéstalpazatokon megjelenő átfolyásokat a vízmérnökök "buzgárnak" hívják, felteszem ők is arra céloznak, h a víz megjelenik a földből, relatíve nagyobb nyomással, de én ehhez nem kötném automatikusan azt, h ekkor a "feltörő" víz úgy viselkedik, mint a forrásban lévő víz...

... Az egész persze felesleges szócséplés, mivel az én mondandóm lényege az lett volna, h a "forrásokra" nem a gázok eltávozása miatt hasonló pezsegő viselkedésű vízről kapta a nevét, hanem csak mert itt-ott a mechanikai energiatöbblet miatt úgy viselkednek, mint a forrásban lévő víz...

Author:  kalman [ 2010. September 5, Sunday, 19:19 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

fejes.lászló wrote:
Mint a nyelvészfórum egyetlen TESZ-tulajdonosa
Tévedsz, nekem is megvan

Author:  fejes.lászló [ 2010. September 5, Sunday, 18:55 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Mint a nyelvészfórum egyetlen TESZ-tulajdonosa tisztelettel jelentem, h a forrás a TESZ szerint a forr igéből származik, annak ugyanis volt egy korábbi, mára elavult 'forrásként előbuzog' jelentése.

Author:  szigetva [ 2010. August 30, Monday, 19:41 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Úgy tudom, a for- (-og/dul) tő is idetartozik, de majd jön a fejes.lászló, és megmondja.

Author:  Brain Storming [ 2010. August 30, Monday, 16:14 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Honnan ered a vízfolyások megnevezésére a "forrás" kifejezés? Igaz, h a forrásban lévő vízhez való hasonló viselkedésük után kapták ezt az elnevezést?

Author:  Brain Storming [ 2010. August 3, Tuesday, 22:48 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

OK, ez nekem világos, de sok embernek egyáltalán nem...

Author:  fejes.lászló [ 2010. August 3, Tuesday, 21:21 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Vak vezet világtalant, zsák a foltját stb. Filozofálgattok olyan dolgokon, amin a nyelvtudomány régen túl van. Tudjuk, hogy nincsenek 100%-os szinonimák, hogy a képzés és az igekötőzés önkényes, szemantikailag szabálytalan és hogy ha szabályos alakok jönnek létre, azok is hajlamosak átmenni olyan változásokon, amelyek a szabályosságokat hamar elmossák. Az sem újdonság, hogy a szótári definíciók igazi szemantikai vizsgálatokra alkalmatlanok, gyakorlati célokat szolgálnak, ha ismered az egyik szót, annak segítségével megérted a másikat, de ezzel nem írtad le a pontos jelentését, használati körét stb., csak ha szövegben látod, akkor a szótári definíció és a szövegkörnyezet segítségével megértheted, miről szólt a mondat. (Jó esetben.)

És akkor abba már tényleg ne is menjünk bele, h mi az a megértés...

Author:  Brain Storming [ 2010. August 2, Monday, 22:21 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Írtam egy ilyet:
Quote:
Az ablakokat eltakaró, elhúzható textíliát „ függöny”-nek nevezzük, és nem „ lógony”-nak. DE mi a különbség ebben az esetben a „ függ” és a „ lóg” között? A mondhatjuk, hogy azért függöny, mert azt tudatos tevékenység által helyezzük oda, vagyis odafüggesztjük, és nem egyszerűen csak felhajítjuk a karnisra, hogy az pusztán csak lógjon – mivel a „ lóg” esetében érezhetünk valami „ hanyagságot”. Mondhatjuk persze, hogy a „ felfüggeszt” nem olyan szigorú jelentésű, mint a „ fellógat” – a különbség ez esetben nem csak „árnyalatnyi”!

A „ függ” esetében ezt írja a M.É.K.: „ felül rögzítve lefelé lóg”; míg a „ lóg” jelentését így írja le: „ fent rögzített, súlypontján alul megtámasztás nélküli helyzetben van; függ”. Nos, ettől nem lettünk okosabbak, mivel a definíciók felcserélhetők, és kölcsönösen leírják egymást. Ezért szinonimák – a képzett alakjaik és kollokációikról azonban már nem mondható el mindez. A „ függés” nem összekeverhető a „ lógás”-sal. Az, hogy „ függök tőled” teljesen mást jelent, mint az, hogy „ lógok tőled”. Olyan pl. van, hogy „ lelógat”, olyan azonban nincs, hogy „ lefüggeszt”. Ha az ember „ lógatja az orrát”, akkor értjük, hogy szomorú; azt azonban már teljesen másnak érezzük, ha azt halljuk, hogy „ függeszti az orrát”. A szemét az ember valamire „ függesztheti”, de nem „ lógathatja”… A „ lóg a levegőben” a „ függőben van” kifejezéssel nem felcserélhető – ugyan azt, hogy „ függ a levegőben” már inkább fizikálisan tudjuk elképzelni, míg azt, hogy „ lógóban van”, bizony már tarkóvakargatással fogadnánk.

Látjuk tehát, hogy bizony a szinonimák használata önkényesnek mutatkozik – nem szigorú logika mentén képződnek ezek a kifejezések. A nyelvi hagyomány hatalmát érezzük működni magunkban, amikor a nem megszokott, de a magyar szóképzés szabályrendszerének megfelelően képzett szóalakokat látjuk, vagy halljuk.


Erre ezt kaptam:

Quote:
"Látjuk tehát, hogy bizony a szinonimák használata önkényesnek mutatkozik – nem szigorú logika mentén képződnek ezek a kifejezések." A "függ" és "lóg" nem éppen szinonímák szerintem. Úgy vélem, a függ szavunk abba a korba nyúlik vissza, mikor nem tudták fizikai értelemben eldönteni, hogy egy égő anyag (pl. száraz fű, vagy fa) füstje, mely felfelé "(sz)áll", ha nem fúj a szél, miért olyan amilyen, hogyan "függeszkedik". Nem véletlen, hogy azt mondjuk "Az attól függ..", mely bizonytalanságot fejez ki. A "lóg" igében, mely szerintem szóátvétel, (felteszem a "low" /angol előd nyelv/lefelé mutató hatást fejezi ki), arra utal, hogy valami a szemmel láthatóan felfüggesztett dolgot "lehúzza" (pl. faágon csimpaszkodó gyermek). Nyilván nem tudtak semmit a gravitációról, (napjainkban sem tudjuk teljesen a mibenlétét) mégis megkülönböztetik a függéstől egy átvett szó "igésítése" segítségével. Nem tudjuk, hogyan nevezte magát a népcsoport, aki "g" hanggal "igésített", de nagyon jó megfigyelők lehettek (nyelvük egy része beolvadt a magyar nyelvbe).




... remélem nem lett túl "naiv" a leírásom (első idézet); míg a második idézetben leírt "magyarázat" nekem eléggé délibábosnak tűnik... :wink: :wink: :wink:

Author:  prezzey [ 2010. July 8, Thursday, 16:43 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Kéri a pofot :mrgreen:

Author:  fejes.lászló [ 2010. July 7, Wednesday, 6:51 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

A TESZ szerint *pof a tő, de a mai pof 'pofon' utólagos elvonás eredménye.

Author:  Brain Storming [ 2010. July 6, Tuesday, 21:35 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Azt hiszem székelyföldről érkezett stand-up-osok szájából hallottam, teljes természetességgel a "pof" szót a "pofon"-ra... arra gondoltam, h lehet, h a "pofon" tkp a "pofán (vág)"-ból alakulhatott itt ki, merthogy a "pofon" nekem olyannak tűnik, mint egy határozóragos alak... de ez addig fel sem tűnt, amíg a "pof" alakot nem hallottam.

Author:  szigetva [ 2010. July 6, Tuesday, 11:55 ]
Post subject:  Re: laikus szómagyarázatok, naív szófejtések

Úgy tudom, eredetileg *pof a tő (lehet csillag se kell, mert dokumentált), és akkor 3sg-poss a pofa, és pofon csap/vág/üt.

Page 1 of 12 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/