NYELVÉSZ
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/

a magyar nyelv egyedülállóságáról
http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=14&t=84
Page 5 of 5

Author:  molnarcili [ 2005. January 15, Saturday, 13:05 ]
Post subject:  Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról

Na és ilyenek találhatóak itt "magyar nyelvészetből":
http://kitalaltkozepkor.hu/magyarnyelveszet.php

Author:  molnarcili [ 2005. January 15, Saturday, 13:00 ]
Post subject:  Re: a magyar nyelv egyedülállóságáról

Érdemes ellátogatni a főoldalukra is:
http://kitalaltkozepkor.hu/index2.php

Néhány csemege:

Quote:
Túllépve a németországi gondolat hatásán, az előbbieknél van egy még fontosabb feladatunk is. Tágabb értelemben minden olyan történelmi kérdést, amely valamilyen oknál fogva eltér a hivatalosított "állásponttól", vizsgálatra érdemesnek tartunk. Ebbe nemcsak a szkíta-hun-magyar kérdéskör illik bele, hanem minden olyan felvetés, amely eltér a korábbiakban tanítottaknál. Mindezzel nem kevesebbet vállalunk fel, mint történelmi kérdéseink tisztázásának igényét.


Quote:
Honlapunk birtokában szerény eszközök vannak, így esetünkben a puszta érvelés lehetőségét igyekszünk felhasználni. Reméljük, ez is ér valamit.


(Arra nem sikerült rábukkannom, hogy miköze mindennek az MTA-hoz...)

Author:  szigetva [ 2005. January 15, Saturday, 0:00 ]
Post subject: 

Quote:
3.1. A NEMISÉG EGYSÉGE

Az indoeurópai nyelvekről közismert, hogy különbséget tesznek a nemek közt. Míg maga a felosztás alapvetően még valamennyire ésszerűnek tűnhet, használata következetlenségéről egész köteteket lehetne írni. A példálózást inkább egészen kitöröltem a szövegből, tapasztalt nyelvészek számára bizonyára felesleges lenne.

A magyar nem osztja az élőlényeket három nemre: embereknél egy spártai "ő"-t használ (mint a finn, török, japán, sőt a sumer is), az állatokra, dolgokra, fogalmakra meg a névelő 2 formáját (a, az).

Persze tud képzővel (király/királynő/-né), vagy külön szóval (mén, kanca stb.) a nemekre utalni. Ahol értelme van a különbségre felhívni a figyelmet, megteszi, de a nyelvtani megosztásnak nem látja értelmét.

Joggal. Ez a felfogás mindjárt több szempontból is kedvezőbb:

* nyelvileg (egyszerűség),
* biológiailag (egymás nélkül a férfi és a nő nem tud szaporodni), de
* társadalmilag is (kiegészítő szerepek, vérmérsékletek, erősségek).

Beható fordítói és indogermán ajkúaknak való nyelvtanári gyakorlatomból számtalan példát tudnék itt felsorolni azt bizonyítandó, hogy ez igaz, és hogy - attól függően, melyik indogermán nyelvről van szó - a sok-nemű nyelviségben egy összefüggő elbeszélésben az elvárt egyértelműséggel szemben hamarabb és nagyobb zűrzavar keletkezik visszautalások és pontosítások nélkül, mint az egynemű magyarban, de a legjobb esetben sem nyerni semmit a nemi osztatlansággal szemben.

George Orwell 1984 c. regényében veti fel egyes szavak szelektív, tudatos eltüntetésének horderejét. Folyamatosan új, egyre kevesebb szóból álló szótárak készítéséről van szó, azzal a hátsó szándékkal, hogy a vezető réteg a polgárokat észrevétlenül, az egyre újabb és újabb kiadásokból egy-egy politikailag brizáns szót törölve lassan megfossza az önálló gondolkodás eszközétől. Akinek nincs szava bizonyos fogalmakra és nincs módja ezekről tudomást szerezni, az a legjobb esetben is csak sejtheti, hogy van valami más is, amire még nincs fogalma, de kifejezni nem tudja, és ezért revolúcióra nem tud szervezkedni, idővel talán észre sem veszi, hogy embertelen helyzetbe került...

Megfordítva az ő ötletét igaz azonban az is, hogy ha a nyelv a nemeket hím, nő és semlegesre osztja, tehát csoportosít, akkor az ember él is ezzel a lehetőséggel - minden téren. A csoportosítás viszont vonzza az egyik a másik elé (vagy mögé) sorolását, a klasszifikálást, az osztályozás pedig a diszkriminációt: A három nemmel operáló nyelvek országaiban a nőknek általában még ma is nehéz helyzetük van és még a "fejlett" német ajkú szomszédoknál is igazán rászorulnak az ún. emancipációra, mert képzettségük, teljesítményük dacára sokszor súlyosan hátrányosan kezelik őket munkahelyükön és társadalmilag. Utóbbira tán a legszélsőségesebb példa a svájci nők választójogának története...

Hogy viszont a magyarok, történelmünk során mindenütt igyekeztek mindkét nemet (a körülményektől függően) egyenrangú félként kezelni és tisztelni, míg más, szintén egy nemet használó népekre ez nem egyformán igaz, az valószínűleg valahol azzal is összefügg, hogy nyelvünkben az egységben való gondolkozás többszörösen, hiánytalanul észlelhető, lásd a további két pontot.

Es ezt egy nő irta!

Author:  szigetva [ 2005. January 14, Friday, 23:52 ]
Post subject:  a magyar nyelv egyedülállóságáról

Quote:
Nyelvünket nagyon tömör és gyors információcserére edzették. Meggyőződésem, hogy ennek a gondolati hierarchiának kialakulásához elődeink alapvetően nagyon jó megfigyelő és rendszerező képességén kívül lovas életmódja is jelentősen hozzájárult. Ez a fajta kommunikáció bizonyos helyzetekben - gyors helyváltoztatás, ütközet stb. - közben, ugyanis nagyon előnyös, de szükséges is, mert energiatakarékos, idő híján létfontosságú, akár élet-halál kérdése is lehet.

stb. stb.

Előadás formájában elhangzott Nyíregyházán, 1999. szeptember 25-én, a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Testületének VIII. Tudományos Ülésén

aki nem hiszi: http://kitalaltkozepkor.hu/langeiren_amagyarnyelv.html

Page 5 of 5 All times are UTC + 1 hour
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group
http://www.phpbb.com/