NYELVÉSZ

Nyelvészeti vitafórum
It is currently 2024. March 28, Thursday, 9:51

All times are UTC + 1 hour




Post new topic Reply to topic  [ 115 posts ]  Go to page Previous  1 ... 4, 5, 6, 7, 8  Next
Author Message
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 22:31 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
.

És ha az utolsó pár mondatom szerint nézzük a társadalmunk életét, akkor még azt is elmondhatjuk, hogy valamennyi korosztályunk --- amióta a germanizmus kiépítette a maga hegemóniáját --- ténylegesen is történelmi hazugságban élte le az életét. És innent?l kezdve míg világ a világ, mindig így lesz...


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 22:11 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
erik.svoboda wrote:
Quote:
és meglátásuk szerint EurÁzsia ?slakossága RAGOZÓ nyelv? törzsekb?l állt


Na és, mit jelent ez? Tudtommal az indoeurópai ?snyelv is ragozó volt. Ha jól tudom, a ma él? nyelvek 40-50%-a ragozó. Már ha az agglutinálót értik ragozó alatt, és nem egyszer?en a nem-izolálót: ha mégis, akkor még nagyobb a ragozó nyelvek aránya.

Az pedig közhely, h régészeti kultúrákat nagyon nehéz nyelvekhez kötni.

Quote:
álláspontját a történeti összehasonlító nyelvészet oldaláról építi föl, az uralisztika szemszögéb?l.


Ez marha érdekes, elvégre Marcantonio egyszer?en tagadja, h lennének uráli nyelvek, azaz uralisztika. (Egyébként én sem tudok szinte semmit az albánról, de biztos lehetne olyan könyvet írni róla, amelyr?l magabiztosan megállapítanám, h hülyeség. Ezt hívják szaktudásnak. :wink: )

Az pedig, h 1830-ban mit írt valaki a magyar nyelv rokonságáról, teljességgel irreleváns. Ilyen alapon akár Kézai Simont is lehetne tudományos forrásként idézni. (Anonymust nem, mert az egy jellemtelen senki, még a névét sem vállalja. :P )


Kedves erik.svoboda !

1.) Ezek szerint azt is tudod, hogyan és miért változott ez a ragozó PIE flektálóvá, hogy aztán, mondjuk pár ezer év múltán a fárszi/párszi nyelvben ismét csak el?törjön az ?si ragozás......

2.) Közhely ide vagy oda, bizony ahol írás is van, nem olyan ördöng?sség...


3.) Nem tudom, milyen magas a lovad, amin ülsz, --- még az is lehet, hogy nagyobbnak hiszed a valóságosnál ---, viszont az biztos, hogy nem te vagy ma a római SAPIENZA URALISZTIKAI tótumfaktumja, merthogy ezt a posztot jelenleg éppen Marcantonio tölti be.....
Az az olvasatod pedig, hogy Marcantonio tagadja az urali nyelvek létezését, szerintem hibás, mivel ? a nyelvi rekonstrukció jelent?s hiányosságaival, az egyoldalúsággal, ( más nyelvekkel nem történt meg ugyanilyen mélységben az összehasonlítás) és a MARÁCZ által is egyfolytában emlegetett aluldetermináltsággal indokolja vádját, és ekként nevezi FIKCIónak.

4.) Igazad van, szórjuk ki az összes 100 évvel régebbi munkákat, és rakjunk bel?lük nagy-nagy tüzet....... Hamvadjon hát Sajnovics, Reguly, Budenz, Vambéry, Stein , Hóman és a többi számolatlan...

És hamvadjon minden mai tudás ...... újabb 100 év múlva........

Így gondolod !?


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 21:16 
Offline

Joined: 2006. December 23, Saturday, 19:22
Posts: 859
Quote:
és meglátásuk szerint EurÁzsia ?slakossága RAGOZÓ nyelv? törzsekb?l állt


Na és, mit jelent ez? Tudtommal az indoeurópai ősnyelv is ragozó volt. Ha jól tudom, a ma élő nyelvek 40-50%-a ragozó. Már ha az agglutinálót értik ragozó alatt, és nem egyszerűen a nem-izolálót: ha mégis, akkor még nagyobb a ragozó nyelvek aránya.

Az pedig közhely, h régészeti kultúrákat nagyon nehéz nyelvekhez kötni.

Quote:
álláspontját a történeti összehasonlító nyelvészet oldaláról építi föl, az uralisztika szemszögéb?l.


Ez marha érdekes, elvégre Marcantonio egyszerűen tagadja, h lennének uráli nyelvek, azaz uralisztika. (Egyébként én sem tudok szinte semmit az albánról, de biztos lehetne olyan könyvet írni róla, amelyről magabiztosan megállapítanám, h hülyeség. Ezt hívják szaktudásnak. :wink: )

Az pedig, h 1830-ban mit írt valaki a magyar nyelv rokonságáról, teljességgel irreleváns. Ilyen alapon akár Kézai Simont is lehetne tudományos forrásként idézni. (Anonymust nem, mert az egy jellemtelen senki, még a névét sem vállalja. :P )


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 18:12 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
Tebe wrote:
Kedves najahuha,

1) Ennek ellenére nagyon er?sen kritizálja Alineit, ha gondolod, szemezgetek t?le.

2) Köszönöm, ahogy id?m engedi, belenézek.

3) Kellene emellé valami meggy?z? érvelést is tenni, ami hihet?vé teszi. Szerk.: ill. valóban látni kéne a tágabb kontextust, hogy mit is értett ezen a szerz?.



1.) Köszönöm. Régebben olvastam, így szívesen fogadom a szemezgetést és az észrevételeket.

3.)""" A Poetry of the Magyars rövid el?szava (Preface) után maga a Bevezet? (Introduction) három részb?l áll: 1.) On the Magyar Language 2.) On Magyar Literature 3.) Biographical Sketches. Az 1. fejezet mai szemmel nézve is meglep?en alapos áttekintést ad a magyar nyelvr?l; nem kevésbé szemléletes az irodalomról szóló 2. fejezet is; a 3. fejezet pedig rövid kis portrékat ad a fordított költ?kr?l. Az antológia huszonhat magyar költ? kb. száz versét tartalmazza, valamint hatvannégy magyar népdal angol nyelv? változatát.

Tudnivaló, hogy Sir John Bowring az els? angol nyelv? magyar versantológia (Poetry of the Magyars, 1830) összeállítója, s ezzel mindenképpen a magyarság nagy barátjaként tekintünk rá, a magyar kultúra külföldi úttör?i közé számítjuk (Bowring, 1830). A m? dedikációja galánthai Eszterházy Pál hercegnek, a londoni osztrák-magyar követnek szól. Annyi filológiai pontosítást azért már itt kell tenni, hogy a fent idézett magyar nyelv? szövegvariánsok eredetije nem egyetlen ?sforrás. Végvári József, a KLTE oktatója szerint az els? bekezdés való a Poetry of the Magyars cím? m?b?l.4 Végvári megjegyzése helytálló, hiszen ezt az eredeti angol kiadás vizsgálata meger?síti. A magyar szövegre "hajazó" részeket idézzük a Bowring-féle antológiából:


"The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region." (A magyar nyelv magában áll, a messzeségben. Más nyelvek tanulmányozása vajmi kevés haszonnal jár, ha ezt a nyelvet próbáljuk igazában megérteni. Lényegében egyedülálló nyelvi önt?formája van, szerkezete és felépítése oly múltba vesz? id?kre mutat, amikor Európa legtöbb nyelve még nem is létezett, vagy nem volt hatással a magyar vidékre.) (Bowring 1830. Preface, p. vi)

"After a long period of inertness and almost of oblivion, the language and literature of Hungary seem starting into a new and vigorous existence. A band of distinguished writers have appeared with the present generation, whose privilege it has been at once to will and to effect the regeneration of their native idiom, which had been sinking under the indifference of some and the attacks of others. Its history has been marked by many vicissitudes. Originating in an age too remote to be defined or even discovered, and receiving from time to time infusions from the various tribes and tongues who have visited or been visited by the Magyar race, it has yet retained all its essential peculiarities, and offers to the inquirer some of the most curious topics of research." (Az ernyedtség és csaknem teljes feledés hosszú id?szaka után Magyarország nyelve és irodalma új, er?teljes életre kel. A mostani nemzedékkel seregnyi kiemelked? író t?nt föl, akiknek el?joga lett anyanyelvük megújításának akarása és végrehajtása egyaránt, mely nyelv egyesek közönye és mások támadásai miatt régóta süllyedésre volt kárhoztatva. E nyelv történelmét megpróbáltatások és gyötrelmek kísérték. Eredete olyan dereng? korba nyúlik vissza, amely ma már körül sem írható, s id?r?l id?re frissítést nyert törzsekt?l és nyelvekt?l, amelyek a magyar fajt meglátogatták, illetve amelyeket az meglátogatott, lényeges egyediségét a nyelv mégis meg?rizte, s a megfigyel? számára a legérdekesebb kutatási témát szolgáltatja.) (Bowring 1830. Introduction, p. iii). """


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 18:01 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
pasztorarpad wrote:
Végülis mindegy, csak néha elég zavaró.
Bocs.


Kedves pasztorarpad !

Megértem aggodalmadat.
Nincs mit.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 17:24 
Offline

Joined: 2006. October 15, Sunday, 11:22
Posts: 198
Location: Tura-Budapest
Végülis mindegy, csak néha elég zavaró.
Bocs.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 16:15 
Offline
Site Admin

Joined: 2006. December 27, Wednesday, 22:38
Posts: 58
Az az érzésem, pasztorarpad rosszul értelmezi a nagybetűs írást: egy-egy szó ilyesfajta kiemelése oké. Amit nem szeretnek a netikettben az egész mondatok, bekezdések nagybetűvel való szedése. Tehát najahuha nyugodtan szedjen egy-egy szót kapitálisokkal. (Egyébként ez könyvekben is szokásos tipográfiai eszköz, bár ott inkább kiskapitálist használnak, de az meg itt nincs.)


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 16:14 
Offline

Joined: 2005. June 21, Tuesday, 13:56
Posts: 906
Location: Budapest
Kedves najahuha,

najahuha wrote:
1.) Marcantonio elismeri, hogy:
------------- nincs ismerete az etruszkokról és azok nyelvér?l
---------------- ( "pur non avendo una conoscenza diretta della ?questione etrusca?" )
--------------nincs ismerete a bronzkor és a vaskor népeinek vándorlásairól

álláspontját a történeti összehasonlító nyelvészet oldaláról építi föl, az uralisztika szemszögéb?l.

http://www.continuitas.com/addenda_etrusco.pdf
http://www.continuitas.com/szilagyi.pdf
http://www.continuitas.com/grenoble.pdf
http://www.continuitas.com/areagallega.pdf
http://www.continuitas.com/darwinism.pdf

http://www.continuitas.com/workgroup.html


2.) Grover S. Krantz "magyar" vonatkozású munkája:

http://mek.oszk.hu/02600/02612/


3.) Sir Bowring meglátásai ma is elfogadhatóak és helytállóak.
( Már ha csak abból indulunk ki, hogy a magyar nyelv Bowring idejében --- a mai hipotézisek szerint !! --- is már legalább 2800 éves volt ...... / t.i. ennyivel régebben vált ki az ugorból...)

Ugyanide tehet? Berzsenyi Dániel ebbéli kutatása is.


1) Ennek ellenére nagyon erősen kritizálja Alineit, ha gondolod, szemezgetek tőle.

2) Köszönöm, ahogy időm engedi, belenézek.

3) Kellene emellé valami meggyőző érvelést is tenni, ami hihetővé teszi. Szerk.: ill. valóban látni kéne a tágabb kontextust, hogy mit is értett ezen a szerző.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 16:03 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
pasztorarpad wrote:
najahuha wrote:
A másoktól elvárt korrektség ellenére viszont önmagatoknak megengeditek a LÓDÍTÁST és a FÉLREinformálást......

Hol is állította Marcantonio, hogy Alinei KÖZVESZÉLYES ??


Nem szeretjük az ordibálást. Caps Lock Off please. Ott fent vannak szép gombok, azokkal tudsz értelmesen kiemelni. Köcce.


Kedves pasztorarpad !

Én még az a régimódi vagyok, ahol a nagybetü a kiemelést jelentette.
Nehéz leszokni róla. ( Ennyit a verbális jelek gyors változásáról... az információs társadalom bábeli zürzavara...)

Egyébként nem szoktam kiabálni. Nálam a kiabálás a KIEMELÉS VASTAGÍTÁSA lenne..

Mindezek mellett: köszönöm a figyelmeztetést.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 15:53 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
Tebe wrote:
Kedves najahuha,

Olvastad Marcantonio recenzióját Alinei könyvér?l? Nem mindennapi módon szedi ízekre. Természetesen a közveszélyest nem szó szerint találod a szövegben, de lényegében dilettánsnak bélyegzi - joggal.

Sajnos Krantz munkáit nem ismerem, de antropológiai talajon ilyesmit nem lehet megállapítani, ehhez nyelvészeti érvelés kell. Ha ilyen van, örömmel vennénk, ha meg tudnál ismertetni minket a gondolatmenettel.

Sir Bowring mondatainak pedig nagyon alapos alátámasztásra lenne szükségük ahhoz, hogy elfogadhatóak legyenek.


1.) Marcantonio elismeri, hogy:
------------- nincs ismerete az etruszkokról és azok nyelvér?l
---------------- ( "pur non avendo una conoscenza diretta della ?questione etrusca?" )
--------------nincs ismerete a bronzkor és a vaskor népeinek vándorlásairól

álláspontját a történeti összehasonlító nyelvészet oldaláról építi föl, az uralisztika szemszögéb?l.

http://www.continuitas.com/addenda_etrusco.pdf
http://www.continuitas.com/szilagyi.pdf
http://www.continuitas.com/grenoble.pdf
http://www.continuitas.com/areagallega.pdf
http://www.continuitas.com/darwinism.pdf

http://www.continuitas.com/workgroup.html


2.) Grover S. Krantz "magyar" vonatkozású munkája:

http://mek.oszk.hu/02600/02612/


3.) Sir Bowring meglátásai ma is elfogadhatóak és helytállóak.
( Már ha csak abból indulunk ki, hogy a magyar nyelv Bowring idejében --- a mai hipotézisek szerint !! --- is már legalább 2800 éves volt ...... / t.i. ennyivel régebben vált ki az ugorból...)

Ugyanide tehet? Berzsenyi Dániel ebbéli kutatása is.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 15:53 
Offline

Joined: 2006. October 15, Sunday, 11:22
Posts: 198
Location: Tura-Budapest
najahuha wrote:
A másoktól elvárt korrektség ellenére viszont önmagatoknak megengeditek a LÓDÍTÁST és a FÉLREinformálást......

Hol is állította Marcantonio, hogy Alinei KÖZVESZÉLYES ??


Nem szeretjük az ordibálást. Caps Lock Off please. Ott fent vannak szép gombok, azokkal tudsz értelmesen kiemelni. Köcce.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 15:51 
Offline

Joined: 2006. October 15, Sunday, 11:22
Posts: 198
Location: Tura-Budapest
A Bowring (Bowrig/Browing)-idézetről csak annyit, hogy amennyiben hiszek neked (és miért ne tenném), az eredeti változat ismeretében még mindig megállapítható, hogy a Magyarországon keringő továbbköltések erősen kiszínezik (pofátlanul kiforgatják, hazug módon saját érdekeik mellé állítják) B. szavait.

Továbbá ez egy kontextusából kiragadott szöveg, ezért nehéz megállapítani, hogy pontosan mit is akart vele mondani. Ne feledjük, hogy egy irodalomtörténeti munkáról van szó, 1830-ból.

Másrészt ugye attól még, hogy valakit lovaggá ütnek (vagy ha történetesen hölgy, akkor lovaginává), még beszélgethet/írogathat butaságokat, az nem tilos neki.


Last edited by pasztorarpad on 2007. March 9, Friday, 15:58, edited 1 time in total.

Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 13:23 
Offline

Joined: 2005. June 21, Tuesday, 13:56
Posts: 906
Location: Budapest
Kedves najahuha,

Olvastad Marcantonio recenzióját Alinei könyvéről? Nem mindennapi módon szedi ízekre. Természetesen a közveszélyest nem szó szerint találod a szövegben, de lényegében dilettánsnak bélyegzi - joggal.

Sajnos Krantz munkáit nem ismerem, de antropológiai talajon ilyesmit nem lehet megállapítani, ehhez nyelvészeti érvelés kell. Ha ilyen van, örömmel vennénk, ha meg tudnál ismertetni minket a gondolatmenettel.

Sir Bowring mondatainak pedig nagyon alapos alátámasztásra lenne szükségük ahhoz, hogy elfogadhatóak legyenek.


najahuha wrote:
Tebe wrote:
Ez az az Alinei egyébként, akit még az uráli nyelvcsalád puszta létét is tagadó Angela Marcantonio is közveszélyesnek min?sít. :)
De azért öröm hallani, hogy gondoskodnak a m?veltségünkr?l :evil:


Kedves Tebe !

A másoktól elvárt korrektség ellenére viszont önmagatoknak megengeditek a LÓDÍTÁST és a FÉLREinformálást......

Hol is állította Marcantonio, hogy Alinei KÖZVESZÉLYES ??


Egyébként Alinei nem egyedül dolgozik. (KONTINUITAS.COM ) Nézeteinek alapja pedig nem új, ugyanis már a 60-as évek végén HUGH HENCKEN , majd a 80-as években GROVER S.KRANTZ antropológus is foglalkoztak ezekkel a témákkal, és meglátásuk szerint EurÁzsia ?slakossága RAGOZÓ nyelv? törzsekb?l állt, melyek jórésze északra és keletre kényszerült ( baszkok az ibériai részre szorultak) egy jelent?s , ( K?rös-Vinca kultúra virágzása környékén) flektáló nyelv? proto IE törzsek délr?l/délkeletr?l nyomulása következtében.

Ami Sir John Bowring idézetét illeti, bizony hogy létezik. Természetesen nagy hiba, hogy egy abból lesz?rt végkövetkeztetést tulajdonítanak neki..

Bowring eredetije:

POETRY OF THE MAGYARS, Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania [A magyarok költészete. Magyarország és Erdély nyelvének és irodalmának vázlatos ismertetésével] by John Bowring London : Printed for the Author [szerző kiadása], 1830.

A szóbanforgó idézet valószínű forrása az Előszó (Preface) 6. oldalán (eredeti lapszámozás szerint: vi) található. Angol szövege:

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.


Magyar fordításban:

A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 13:01 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
Tebe wrote:
pasztorarpad wrote:
Ezt kifelejtettem, pedig kedvenc "érveim" egyike:
Álnyelvész: "Nyugati egyetemeken X éve tanítják, hogy a magyar nem finnugor nyelv."
Én: Ez kb. azt jelenti, hogy az illet?nek van egy ismer?se, aki történetesen tanít valamelyik nyugati egyetemen, és ilyenekr?l beszél.
Sajnos ez megeshet. Ha nálunk az ELTE-n valaki pl. az afrikai nyelvekr?l tanítana valami baromságot, egyrészt nem feltétlenül vennénk észre, másrészt nem kergetnénk el.
A kijelentés attól még nem érv. A geocentrikus világképet is tanították valaha.


Kicsit pontosítanék: lényegében név szerint lehet ismerni azt a maroknyi figurát, akik nyugati egyetemeken osztják az észt ezzel kapcsolatban, és rájuk hivatkozva szokták id?nként diadalmasan közölni, hogy "a finnugrizmusnak vége".


PUSZTAY JÁNOS ---- "Már nem úgy vagyunk finnugorok, ahogy eddig gondoltuk...."

KALEVI WIIK ----

AGO KÜNNAP ----

, hogy csak a legjelent?sebb "újhullámú" "finnugrista" maiakat említsük.....


Top
 Profile  
 
 Post subject:
PostPosted: 2007. March 9, Friday, 12:57 
Offline

Joined: 2007. March 9, Friday, 9:13
Posts: 36
Location: Szombathely
Tebe wrote:
Ez az az Alinei egyébként, akit még az uráli nyelvcsalád puszta létét is tagadó Angela Marcantonio is közveszélyesnek min?sít. :)
De azért öröm hallani, hogy gondoskodnak a m?veltségünkr?l :evil:


Kedves Tebe !

A másoktól elvárt korrektség ellenére viszont önmagatoknak megengeditek a LÓDÍTÁST és a FÉLREinformálást......

Hol is állította Marcantonio, hogy Alinei KÖZVESZÉLYES ??


Egyébként Alinei nem egyedül dolgozik. (KONTINUITAS.COM ) Nézeteinek alapja pedig nem új, ugyanis már a 60-as évek végén HUGH HENCKEN , majd a 80-as években GROVER S.KRANTZ antropológus is foglalkoztak ezekkel a témákkal, és meglátásuk szerint EurÁzsia ?slakossága RAGOZÓ nyelv? törzsekb?l állt, melyek jórésze északra és keletre kényszerült ( baszkok az ibériai részre szorultak) egy jelent?s , ( K?rös-Vinca kultúra virágzása környékén) flektáló nyelv? proto IE törzsek délr?l/délkeletr?l nyomulása következtében.

Ami Sir John Bowring idézetét illeti, bizony hogy létezik. Természetesen nagy hiba, hogy egy abból lesz?rt végkövetkeztetést tulajdonítanak neki..

Bowring eredetije:

POETRY OF THE MAGYARS, Preceded by a Sketch of the Language and Literature of Hungary and Transylvania [A magyarok költészete. Magyarország és Erdély nyelvének és irodalmának vázlatos ismertetésével] by John Bowring London : Printed for the Author [szerző kiadása], 1830.

A szóbanforgó idézet valószínű forrása az Előszó (Preface) 6. oldalán (eredeti lapszámozás szerint: vi) található. Angol szövege:

The Magyar language stands afar off and alone. The study of other tongues will be found of exceedingly little use towards its right understanding. It is moulded in a form essentially its own, and its construction and composition may be safely referred to an epoch when most of the living tongues of Europe either had no existence, or no influence on the Hungarian region.


Magyar fordításban:

A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.


Top
 Profile  
 
Display posts from previous:  Sort by  
Post new topic Reply to topic  [ 115 posts ]  Go to page Previous  1 ... 4, 5, 6, 7, 8  Next

All times are UTC + 1 hour


Who is online

Users browsing this forum: No registered users and 7 guests


You cannot post new topics in this forum
You cannot reply to topics in this forum
You cannot edit your posts in this forum
You cannot delete your posts in this forum
You cannot post attachments in this forum

Search for:
Jump to:  
cron

Figyelem!
A faliújságon megjelentek nem képviselik többek közt a következő szervezetek hivatalos véleményét:
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group