NYELVÉSZ http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/ |
|
Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? http://seas3.elte.hu/nyelveszforum/viewtopic.php?f=10&t=20 |
Page 2 of 9 |
Author: | szigetva [ 2010. October 12, Tuesday, 6:32 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Akitlosz wrote: Azt is érdekes lenne tudni, hogy a coach = kocsi szóból miként lett edző. http://www.etymonline.com/index.php?term=coach
|
Author: | Akitlosz [ 2010. October 12, Tuesday, 2:50 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Azt is érdekes lenne tudni, hogy a coach = kocsi szóból miként lett edző. Vagy volt már egy hasonlóan hangzó angol szó előtte? Nem tudom melyik a régebbi. |
Author: | halmtomi [ 2010. August 4, Wednesday, 15:24 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Ha már hussar, itt egy kultúrtörténeti érdekesség, amin lehet tanulmányozni a jelentéseltolódást is. |
Author: | Akitlosz [ 2010. August 4, Wednesday, 4:34 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
kalman wrote: Asszem, ide tartozik, politikai és gazdasági vonatkozása is van, hogy ma hallottam egy büszke mangalica-tenyésztőtől, aki a forradalomtól a mangalica hungarikummá minősítését reméli, hogy az angol bacon szó a magyar Bakony-ból származik, ami tudvalevőleg (?) a mangalica szülőhazája. (Valójában a germán bakkon- tőből van, francia közvetítéssel, a germán szónak pedig ugyanaz a germán bak- tő az eredete, amiből az angol back is lett, az állat hátsó részére utal, amiből a sonka lesz.) Az angolban sajnos kevesebb a magyar eredetű szó, mint az angol eredetű a magyarban. A hussar, meg a coach biztos magyar eredetű szó az angolban. |
Author: | Akitlosz [ 2010. August 4, Wednesday, 4:23 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
kalman wrote: Most hallom először azt a feltételezést, hogy a származás és a pártpreferencia összefügg. Örülök, hogy újat tudtam mondani Neked. Hozzászólásod stílusából és fejes fórumtárs véleményéből is azt szűröm le, - amit amúgy is tudtam - , hogy ez egy igen kényes téma, amibe nem nagyon érdemes jobban belebonyolódni, mert semmi kellemes eszmecseréhez nem vezet. Ha eleve "baromságnak, fasságnak, hüjeségnek" tartod a véleményem, az nem arra utal, hogy nyitott vagy és meg akarnád érteni. Szóval véleményemet fenntartom továbbra is, és természetesen alá is tudnám támasztani, de ilyen hangulatú társalgáshoz veletek nekem nincs gusztusom. |
Author: | fejes.lászló [ 2010. August 2, Monday, 13:42 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Ja, bocs, ha félreérthető voltam, de én a mangalicáról semmit nem kívántam állítani. Egyébként a Honti által idézett rész szerint Kiszely nem is a mangalicáról, hanem a bakonyi sertésről beszél, amit szerinte Angliába is nagy számban hajtottak. Viszont a bacon > bakonyi népetimológia esetében teljesen kizárható, h bármilyen konkrét sertésfajtának köze lenen az ügyhöz. |
Author: | kalman [ 2010. August 2, Monday, 11:46 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
A Wikipédia szerint a dolog fordítva van, a bakonyi sertés volt a régebbi, de kihalt, mert a balkánról bekerült mangalica (és ennek keverékei) kiszorították. Ha jól értem: Wikipédia wrote: A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak Horvátországba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. Szerbia fejedelme, Milos Obrenovics a szerb, az ún. sumadia sertésekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és győri állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor törökfajtának, rátznak, mangaritzának vagy mangalitzának is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. Pethe Ferenc 1814-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról. |
Author: | fejes.lászló [ 2010. August 2, Monday, 11:31 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
kalman wrote: Asszem, ide tartozik, politikai és gazdasági vonatkozása is van, hogy ma hallottam egy büszke mangalica-tenyésztőtől, aki a forradalomtól a mangalica hungarikummá minősítését reméli, hogy az angol bacon szó a magyar Bakony-ból származik, ami tudvalevőleg (?) a mangalica szülőhazája. (Valójában a germán bakkon- tőből van, francia közvetítéssel, a germán szónak pedig ugyanaz a germán bak- tő az eredete, amiből az angol back is lett, az állat hátsó részére utal, amiből a sonka lesz.) Honti alapján (A nyelvrokonságról...., 194-5) úgy tudom, hogy ez az állítás Kiszelytől származik, úgyhogy senki ne gondolja, hogy a mangalicatenyésztők maguk találnak ki ilyeneket. Viszont az ötlet alapja lehet az a népetimológiás változás, amely a bacon felirattal árusított szalonnaféléket bakonyivá változtatta -- ezzel immáron kb. egy évtizeddel ezelőtt találkoztam. |
Author: | halmtomi [ 2010. August 2, Monday, 7:31 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
kalman wrote: az angol bacon szó a magyar Bakony-ból származik Eddig én azt hittem, hogy a székelyföldi Kis- és Nagybaconról kapta, de mindig tanul az ember.
|
Author: | kalman [ 2010. August 1, Sunday, 10:05 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Asszem, ide tartozik, politikai és gazdasági vonatkozása is van, hogy ma hallottam egy büszke mangalica-tenyésztőtől, aki a forradalomtól a mangalica hungarikummá minősítését reméli, hogy az angol bacon szó a magyar Bakony-ból származik, ami tudvalevőleg (?) a mangalica szülőhazája. (Valójában a germán bakkon- tőből van, francia közvetítéssel, a germán szónak pedig ugyanaz a germán bak- tő az eredete, amiből az angol back is lett, az állat hátsó részére utal, amiből a sonka lesz.) |
Author: | milkapista [ 2010. July 31, Saturday, 8:51 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Köszönöm a választ. Leírtam. Természetesen semmi eredménye nem volt |
Author: | kalman [ 2010. July 30, Friday, 10:46 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
milkapista wrote: Quote: Ha kedved szerint bárhogy felbonthatod a szavakat és azokat a részeket bárhogy rakosgathatod, bármit kihozhatsz bármiből. Bármelyik nyelvvel el lehet ezt játszani. De ennél kicsit szakszerűbb választ szeretnék adni. Tudnátok segíteni? |
Author: | milkapista [ 2010. July 30, Friday, 10:38 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
Üdv! Egy blogon ezt idézte valaki: Quote: "Karatat. Tegyünk rája minden betűre, magánhangzóra pontot: lesz kä-rä-tät. Írjuk CARATAS = Cärätäs = szeretés és szeretet. Ez volt a szülő anyja a görög Khairité-nek, a latin Charitás-nak, a német Kharitát-nek." "Lesz a Szurnok-ból Cornus (bika fordítva). A Szurat-ból Taurus. A Turul-ból, vagyis a Tur-vul-ból Vultur. (Lévén a Teremtő Ur, egyszóval Tur, az ő ölüje a Tur-ölü: a Turul, vagyis régebbi alakban Turvul, a latinban Vultur. Így lett a magyar Alvás-ból a német Schla-vá (Schlafen) Így lett a magyar Beirás-ból a német Schreiba (schreibe), a latin Scriba. Így lett a magyar Csinos-ból a német Csönisch (a Schőn). Így lett a magyar Csalfá-ból a német Falsche, a latin Fal-lax. Így lett a magyar Vidék-ből a német Ge-bied. Így lett a magyar Folyóvíz-ből a latin Fluvius. Így lett a magyar Üstanya-ból a görög Tana-is (Don tóve) Így lett a magyar Derék hizó-ból (kövér disznó) a görög Hizo-teriksz. Így lett a magyar Rossz barát-ból a görög Barát-rosz (barátru). Így lett a magyar Élő Isten-ből a görög Sten-Élos, aki tudniillik a szülés Istenének felesége volt. Így lett a magyar Folyó-ból a zsidó Jo-vol. Így lett a magyar Rohanó folyó-ból a zsidó Na-hor. Így lett a magyar Venyigé-ből a zsidó Hagofen. Így lett a magyar Fohász-ból a német Saof, Seof (Seuf-zen). Így lett a magyar Csáb erő-ből a német Zauberei. Így lett a magyar Zengő erő-ből a német Zengerei. Így lett a magyar Zengeni-ből a német Zingen. Így lett a magyar Vigadok-ból Gavideo. Így lett a magyar Szollokuttam-ból Locutus sum. Így lett a magyar Labbal utum-ból Ambalatum. Így lett a magyar Anyaföld-ből a latin Dyv-ana (Diana) stb. Záradékul még csak anyit, hogy a világ összes nyelvei csodálatos pontossággal és rendszerrel így bontakoznak ki a magyarból, még a legtávolabbi indogermán, szanszkrit és zsidó is. A turáni nyelvek pedig még bámulatosabb közeltségben állanak." "A latin: A vigadok-ból, ga vi deo-t csinál. A kültüz-ből, cul-tus-t. A tsellag-ból, stella-t. Az élöfény-ből, fan-elia-t, familia-t stb." "Juventus helyett - ír és mond a német Jugent-et. Tehát a v-betűt g-vel helyettesíti. Igen ám! Kérdezhetné valaki, hogy hiszen a német ezt nem is a magyar-ból, hanem latinból dolgozza át. Hát persze, csakhogy a latin juventus meg a magyar jövendőből lett ám, mert mi az ifjúság? A jövendő (reménye, ivadéka)." Nem vagyok nyelvész, úgyhogy csak ennyit válaszoltam rá: Quote: Ha kedved szerint bárhogy felbonthatod a szavakat és azokat a részeket bárhogy rakosgathatod, bármit kihozhatsz bármiből. Bármelyik nyelvvel el lehet ezt játszani. De ennél kicsit szakszerűbb választ szeretnék adni. Tudnátok segíteni? |
Author: | fejes.lászló [ 2010. July 15, Thursday, 8:31 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
kalman wrote: Szerintem nem kéne prejudikálni Ez nem sima prejudikálás. Friss bevándorlók nincsenek annyian, hogy jelentősen befolyásolhatnák a politikai színteret. Szlovák vagy német származású magyarok vannak, de ők általában azzal, hogy elveszítik nyelvüket, elveszítik érdeklődésüket is eredetük iránt. (Én legalábbis nem találkoztam olyannal, aki kifejezetten azért érdeklődött volna a német vagy a szlovák kultúra iránt, mert felmenői svábok vagy békéscsabai szlovákok voltak.) Mindehhez hozzájárul, hogy a németek és szlovákok asszimilációját a többségi magyar társadalom el szokta fogadni (ezért is szokatlan Budenz és Hunfalvy lenémetezése), a cigányokét és zsidókét viszont nem (ill. van egy jelentős réteg, amelyik nem, de még a toleránsak is inkább számon tartják az ilyen származást, mint mást -- Zoránról pl. nem emlegetik állandóan, h szerb). kalman wrote: (ahogy a gyomorforgásod se tartozik ide) Én kérek elnézést. |
Author: | kalman [ 2010. July 13, Tuesday, 22:17 ] |
Post subject: | Re: Mi köze az eredetmítoszoknak a politikához? |
fejes.lászló wrote: Nekem úgy tűnik, Akitlosz itt a cigányokra és zsidókra gondol. Persze azokra, akiket ő tart annak. Szerintem nem kéne prejudikálni (ahogy a gyomorforgásod se tartozik ide). Meg kell kérdezni, hogy gondolja, és elmagyarázni, ha nem jól.
|
Page 2 of 9 | All times are UTC + 1 hour |
Powered by phpBB © 2000, 2002, 2005, 2007 phpBB Group http://www.phpbb.com/ |