Kedves najahuha,
Bár fénysebességgel távolodunk a topik témájától, azért a következőket érdemes figyelembe venni:
A szövegkorpusz méretét azért említettem, hogy világos legyen, hogy az adminisztratív szövegek jóval Hammurapi előtt is a legnagyobb mennyiségben készülő típust jelentették. Tudnod kell azt is, hogy a támadások - bármilyen furán is hangozzék ez - a legjobb konzerválói a szövegnek, ugyanis a felgyújtott épületekben gyönyörűen kiégtek a táblák, majd az összeomló épület pompásan megőrizte a szövegtárakat. A jelentősebb könyvtárakat vagy levéltárakat mind annak köszönhetjük, hogy az adott várost lerombolták.
A legkorábbi szövegek az Uruk-korból maradtak ránk, ekkor és még az ezután következő ún. Dzsemdet-Naszr korban is
csak adminisztratív szövegek és kisebb mennyiségben lexikális listák születtek. Csak ezután keztek el más típusú szövegeket írni, (sajnos) igen kis mennyiségben. Majd a korai dinasztikus korban lesz a királyfelirat egyre gyakoribb műfaj, de azt is tudni kell, hogy a sumer irodalmi szövegek szinte kizárólag óbabiloni kori kéziratok formájában állnak rendelkezésünkre, addig feltehetően főleg szóbeli tradícióban léteztek.
najahuha wrote:
Tebe wrote:
najahuha wrote:
.
Nem utolsósorban azért sem, mert az adásvételek tömeges adminisztrációjára a 18. században Hammurapi adott törvényi utasítást...
Az Ur-i III. dinasztia korából származó adminisztratív szövegkorpusz 1.900.000 szövegszót tartalmaz hozzávet?legesen, és ezzel messze a legnagyobb sumer nyelv? korpusz (nagyon messze). Szóval nem Hammurapi kezdte az adminisztrációt...
Kedves Tebe !
A szövegkorpusz nagysága önmagában nem jelent semmit, hiszen ismeretes, hogy a korai dinasztiák korában az északi térség városállamait számos támadás érte sokfelöl, ( északi nomádok, gutik stb...), így az ottani emlékek megsemmisülhettek.
Továbbá az az ismeret, amelyb?l meríthetünk ezen régi korok ---- a III. UR-i dinasztiákat is megel?z? id? --- történetéb?l, --- királylisták, templomépít? himnuszok, szoborfeliratok stb --- bizony nem lehetett csekély...