Tartalomjegyzék www.e-nyelv.hu
Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda
 
Vissza az E-nyelv nyitólapra   Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Nincsen új privát üzeneteNincsen új privát üzenete   Kilépés [ sussoger ]Kilépés [ sussoger ] 

A nyelvművelés tudományos mivolta

 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> E-nyelv.hu
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
astaroth
Aktív fórumtag


Csatlakozott: 2006.02.26. Vasárnap 10:04
Hozzászólások: 15
HozzászólásElküldve: Szer. Márc. 01, 2006 1:10 pm    Hozzászólás témája: A nyelvművelés tudományos mivolta Hozzászólás az előzmény idézésével
Egy másik szálban feltettem néhány kérdést a nyelvművelést mint tudományt illetően. balazsge azt írja egyik kérdésemre, hogy

balazsge írta:
1. Mi a nyelvművelés tudományos státusza? Tudomány-e vagy a társasnyelvészet tudományának ismeretterjesztését vállalja fel?

Nem én, mi határozzuk meg. Törekvésem szerint tudomány, s általában a nyelvtudomány (beleértve a társasnyelvészetet is) ismeretterjesztését is felvállalja.


Erre vonatkozóan feltettem a következő kérdést:

astaroth írta:
Most akkor azt kérdezném meg, hogy milyen terület megismerésével, leírásával, magyarázatával foglalkozik a nyelvművelés mint tudomány?


Azt hiszem, ez a téma meglehetősen szétágazik, és már többen feszegették a másik szálban is (például sussoger, ha jól emlékszem), úgyhogy talán indokolt lehet egy önálló szálat létrehozni a számára. Íme.

Egy valaki által (bocsánat, hogy nem nézek utána, ki volt) belinkelt oldalon találtam egy írást, ami határozottan amellett érvel, hogy nyelvművelés nem lehet tudomány. Még nem olvastam el rendesen, de annyit látok, hogy a szerző a módszertani háttért hiányolja leginkább a nyelvművelésből, és ezáltal analógiát lát a nyelvművelés és az áltudományok között. Nehéz lenne vitatni, hogy módszertani háttér nélkül valóban nem beszélhetünk tudományról. Ugyanakkor kissé hiányolom a cikkből az arra való rákérdezést, hogy mi is az a valóságterület, aminek a leírásával, magyarázatával a nyelvművelés foglalkozik, és ha ez ugyanaz, mint amivel a társasnyelvészet, akkor viszont mi a pontos különbség a kettő között? Ez a szememben legalább annyira fontos kérdésnek tűnik, mint a módszertanra vonatkozó kérdés.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése  
abrage
Aktív fórumtag


Csatlakozott: 2006.02.21. Kedd 9:25
Hozzászólások: 25
HozzászólásElküldve: Szer. Márc. 01, 2006 10:04 pm    Hozzászólás témája: Re: A nyelvművelés tudományos mivolta Hozzászólás az előzmény idézésével
Kedves astaroth!
astaroth írta:
Azt hiszem, ez a téma meglehetősen szétágazik, és már többen feszegették a másik szálban is (például sussoger, ha jól emlékszem), úgyhogy talán indokolt lehet egy önálló szálat létrehozni a számára.

Hát ez tényleg szerte ágazik.

Idézet:
Egy valaki által (bocsánat, hogy nem nézek utána, ki volt) belinkelt oldalon találtam egy írást, ami határozottan amellett érvel, hogy nyelvművelés nem lehet tudomány.

Sőt azt állítja, hogy áltudomány. Ezt először Kis Tamás mondta egy pár éve, de ő soha nem fejtette ki. Nem is igazán lehet, hisz elég nehéz egy bölcsészeti tudománynál (nyelvészet) határokat húzni, amikor (erről már írtam) a tudomány tárgya maga is bizonytalan. (Ti. hogy mi a nyelv.)
Na most az általad linkelt írás Kálmán Lászlóé (ennek rövidebb szövegéből bontakozott ki az ÉS "pincei bogár" vitája, összegyűjtve itt), aki nem szociolingvista. Tehát az ő bírálata (akár a Nádasdyé: Rovarirtóval a szavak erdejében, Mi a baj a nyelvműveléssel?) a strukturalista nyelvészet irányából tiltakozik a nyelvművelés (vagy annak egyes ügyei) ellen. Ez nem új, már Horger, Gombocz és Laziczius is kizárta a nyelvművelést a nyelvészetből.


Idézet:
Még nem olvastam el rendesen, de annyit látok, hogy a szerző a módszertani háttért hiányolja leginkább a nyelvművelésből, és ezáltal analógiát lát a nyelvművelés és az áltudományok között. Nehéz lenne vitatni, hogy módszertani háttér nélkül valóban nem beszélhetünk tudományról. Ugyanakkor kissé hiányolom a cikkből az arra való rákérdezést, hogy mi is az a valóságterület, aminek a leírásával, magyarázatával a nyelvművelés foglalkozik, és ha ez ugyanaz, mint amivel a társasnyelvészet, akkor viszont mi a pontos különbség a kettő között?

A társasnyelvészet (szociolingvisztika nem a nyelvészet egy területe, mint a morfológia vagy a szintaxis). Az egy tévedés, és Magyarországon vadul tartja magát, hogy ez valami interdiszciplína volna, ami a szociológia és a nyelvészet határán jön létre, és a társadalmi rétegződés és a nyelv viszonyát vizsgálja. A szociolingvisztika ugyanolyan olyan teljes nyelvészet, mint a hagyományosan (és kisajátítólag) nyelvészetnek nevezett rendszernyelvészet. A szociolingvisztika is foglalkozhat hangokkal vagy morfológiával. Meg egy csomó mással is, ami meg azért feltűnő, és ezért hiszik, hogy csak ez a szociolingvisztika, mert a hagyományos (strukturalista vagy újgrammatikus alapú) nyelvészetek ezzel nem foglalkoznak. Pl azzal, hogy a nyelvet emberek beszélik. Bármilyen hihetetlen egy nem nyelvésznek, a 20. századi nyelvészet azon alapult, hogy nem kell (sőt hibás) a beszélők beszédét vizsgálni, csak a nyelv, a nyelvi rendszer az érdekes. ("A nyelvtudomány egyetlen és igazi tárgya a nyelv, önmagában és önmagáért vizsgálva": F. de Saussure). Na ezzel szakít a társasnyelvészet. És épp azt mondja magáról, hogy ő "a" nyelvészet, mert a társas viszonyok, a beszélők nélkül nem is lehet értelmes dolgot mondani a nyelvről.
Mivel a beszélő kerül a középpontba (vagy méginkább a beszélőközösség) a nyelvművelés egyből ugrik, hogy elméleti háttérként kisajátítsa. Azonban ez csak takaró, a lényeget nem értik belőle. Talán azért nem, mert a magyar nyelvművelés kialakulása óta (és ez nem Kazinczyékhoz kapcsolódik, ők még nem voltak nyelvművelők, hanem a Magyar Nyelvőr Szarvas Gáborral, aki maga se volt nyelvész) soha se kötődött vmely nyelvészeti irányzathoz, azaz sohase volt elméleti alapja. De akkor, a 19. század utolsó harmadában először és utoljára a saját története folyamán volt. Elég szomorú, hogy azóta csak verbálisan nyelvészek: csak mondják magukról, és sokan elhiszik. (Hangsúlyozom persze: nyelvészek nem voltak ők akkor se, amikor koruk nyelvészetének eredményeit felhasználták.)

Ami a tárgyat illeti, a nyelvművelésnek nincsen kutatási tárgya, hiszen nem kutat semmit. Így ez alapján nem is lehet összevetni a nyelvészettel. (De ha még azzal a nyelvvel foglalkozna is, mint a társasnyelvészet, miért lenne ettől olyan, mint a szociolingvisztika? Az asztrológus se mérhető össze a csillagásszal, az űrkutató se vethető egybe az UFO-hívőkkel.
Egyebként saját magát se akarja a nyelvművelés kutatásának tárgya szerint definiálni. A Nyelvművelő kézikönyv szerint:
1. „Nyelvművelésnek nevezzük az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát, amely a nyelvhelyesség elvei alapján, a nyelvi műveltség terjesztésével igyekszik segíteni a nyelv egészséges fejlődését. (ÉrtSz.)” -- Azt most hagyjuk, hogy ez miért sértő az alkalmazott nyelvészekre nézve, de látható, hogy kutatást maguk szerint se folytatnak, csak alkalmaznak. Hogy mit, nem tudni, mert nyelvészet nem áll mögöttük.
2. „A nyelvművelés célja és tartalma nem örök és változatlan, hanem idő és hely függvénye; legidőszerűbb feladatait mindig az adott társadalom szükségletei határozzák meg. A magyar nyelvművelés szerepe és feladatai változtak az idők során. A múlt század (= 19. sz.) első felében a nyelvújítás, a nyelvbővítés volt a legfőbb feladat, hogy nyelvünk korszerű gazdagodásával bekapcsolódhassunk az európai kultúra és tudomány fejlődésébe. A század második felében a nyelvművelés elsősorban a nyelvújítás túlzásait nyesegette, egyszersmind igyekezett visszavezetni a mesterkéltté váló nyelvhasználatot a természetességhez, ill. a népnyelvhez. A századforduló utáni évtizedekben az idegenszerűségek elleni küzdelem volt a nyelvművelés vállalt és időszerű feladata. Napjainkban a nyelvművelés legfőképpen arra irányul, hogy a nyelv minél alkalmasabb legyen a világos, árnyalt nyelvi közlésre, a kommunikációra, a beszélő (író) ember pedig minél jobban ismerje a nyelv törvényszerűségeit, használati szabályait.”
Itt sincs tárgyról szó, tehát ez nem segít megválaszolni kérdésedet.
Mert a kérdésed nem jó (nem általában, hanem itt), hisz a tudományok között keresed vele a nyelvművelés helyét.
Soktak még mismásolni azzal, hogy ők nyelvtervezés (kevésbé nyelvpolitika volnának), de ez se áll meg (erről a Kiefer F. és Siptár P. szerkesztette "A magyar nyelv kézikönyve" 381–409. lapjain lehet olvasni).
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése  
astaroth
Aktív fórumtag


Csatlakozott: 2006.02.26. Vasárnap 10:04
Hozzászólások: 15
HozzászólásElküldve: Szer. Márc. 01, 2006 11:30 pm    Hozzászólás témája: Re: A nyelvművelés tudományos mivolta Hozzászólás az előzmény idézésével
Kedves abrage!

Hát, adtál egy kis gondolkodnivalót Smile Majd jelentkezem.

Üdv

Astaroth
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése  
marabu



Csatlakozott: 2006.02.17. Péntek 15:24
Hozzászólások: 2
Új hozzászólásElküldve: Szer. Márc. 01, 2006 11:52 pm    Hozzászólás témája: tudomány-e a nyelvművelés? Hozzászólás az előzmény idézésével
Azt hiszem, ez a kérdés túl van bonyolítva. Van fizika és van technika. Van biológia az egyik oldalon, van gyógyítás és kertészet a másikon. Az előbbit orvostudománynak nevezzük, a kertészetet pedig lehet tudományos alapon és tapasztalati alapon is végezni. Van fizika és technika, ezen belül például gépészet. Tudomány-e a technika? Mindenesetre tudományos ismeretek kellenek hozzá. Nem az a lényeg, hogy maga a nyelvművelés tudomány-e - szerintem inkább kulturális, kultúrpolitikai, oktató-nevelő tevékenység – hanem az, hogy tudományosan vagy tudománytalanul végezzük. Gyógyítással is foglalkoznak sarlatánok, kuruzslók is. Tudománytalan, ha valaki csak a saját nyelvérzékéből kiindulva bírálja mások nyelvhasználatát (azonban az ilyen laikus bírálat és az egymáshoz való ösztönös alkalmazkodás is hozzájárul a nyelv természetes összerendeződéséhez). Tudományos nyelvművelésnek tekintem, ha a nyelv történetének, rendszerének ismeretében, elvek szerint határozzuk meg, mit tartunk követendőnek és mit elvetendőnek. Ezen belül lehetnek – és vannak is – irányzatok, lehet vitatkozni az elveken is, az egyes jelenségeken is, de az, hogy egyes ítéletekkel, következtetéssel valaki nem ért egyet, nem lehet indok arra, hogy az egészet tudománytalannak tekintse, elvesse, sőt ádáz harcot folytasson ellene. Akinek nem tetszik, nem hallgat rá, aki más területet fontosabbnak tart, foglalkozzon azzal, de nem kell egymás szakterületét pocskondiázni.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése  
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> E-nyelv.hu Időzóna: (GMT +1 óra)
1 / 1 oldal
Feliratkozás a témára
 
Ugrás:  
Készíthet új témákat ebben a fórumban.
Válaszolhat egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatja a hozzászólásait a fórumban.
Nem törölheti a hozzászólásait a fórumban.
Nem szavazhat ebben fórumban.


Powered by phpBB © 2001, 2005 phpBB Group
Magyar fordítás © Andai Szilárd - Magázó verzió: Magyar phpBB közösség